1/1975. (II. 5.) KPM-BM együttes rendelet
a közúti közlekedés szabályairól

A közúti közlekedés biztonsága és zavartalansága fontos társadalmi érdek. A biztonságos és zavartalan közlekedés alapvető feltétele, hogy a közlekedési szabályokat mindenki megtartsa és számíthasson arra, hogy azokat mások is megtartják. Emellett szükséges az is, hogy a közlekedés résztvevői előzékenyek és türelmesek legyenek egymással szemben.

A közúti közlekedés szabályait - a Minisztertanács felhatalmazása alapján - a következők szerint állapítjuk meg:

I. RÉSZ

Bevezető rendelkezések

A rendelet hatálya

1. § A rendelet a Magyar Köztársaság területén levő közutakon és közforgalom elől el nem zárt magánutakon folyó közlekedést szabályozza.

Fogalmak

2. § A rendeletben alkalmazott egyes fogalmak meghatározását az 1. számú függelék tartalmazza.

A közlekedésben résztvevőkre vonatkozó általános rendelkezések

3. § (1) Aki a közúti közlekedésben részt vesz, köteles

a) a közúti forgalomra, valamint a közútnak és környezetének a védelmére vonatkozó jogszabályi rendelkezéseket megtartani;

b) a közúti jelzések rendelkezéseinek, továbbá a forgalom irányítására, ellenőrzésére jogosultak utasításainak eleget tenni;

c) úgy közlekedni, hogy a személy- és vagyonbiztonságot ne veszélyeztesse, másokat közlekedésükben indokolatlanul ne akadályozzon, és ne zavarjon.

(2) A gépkocsi vezetője menet közben kézben tartott mobil rádiótelefont nem használhat. A kétkerekű, továbbá gépkocsinak nem minősülő háromkerekű jármű vezetője menet közben - ideértve a forgalmi okból történő megállást is - kézben tartott mobil rádiótelefont nem használhat.

BH2001. 100. A közúti közlekedési baleset okának kétséget kizáró módon történő megállapítása hiányában - kizárólag a KRESZ 3. §-ának c) pontjára utalással - nem kerülhet sor sem bűnösséget megállapító, sem intézkedés alkalmazását kimondó határozat meghozatalára;

BH2001. 100. ilyen esetben bizonyítottság hiányában felmentő rendelkezés meghozatalának van helye [Btk. 188. § (1) bek., (2) bek. c) pont, Be. 3. § (2) bek., 61. § (4) bek., 214. § (3) bek. b) pont, KRESZ 3. § c) pont].

BH2001. 55. Megvalósítja a halált okozó ittas járművezetés bűntettét a tűzoltó tehergépkocsi vezetője, aki a járművét a védett útvonalat jelző közlekedési táblánál megállítja, majd a főútvonalon haladó forgalmat figyelve - ittassága folytán - nem veszi észre a jármű előtt gyalogosan áthaladó sértettet, akit halálra gázol [Btk. 188. § (2) bek. c) pont, KRESZ 3. § c) pont, 4. § (1) bek. c) pont, 21. § (5)-(8) bek. 24. § (1) bek., 25. § (2) bek., 28. §].

BH2000. 287. A halálos közúti baleset gondatlan okozásának vétségét nem valósítja meg a balra bekanyarodást megkezdő gépkocsivezető, ha a mögötte segédmotoros kerékpárral - a követési távolságot be nem tartva - haladó jármű vezetője az összeütközés elkerülése érdekében balra kormányozza a járművét, és ennek során halálos végű balesetet szenved [Btk. 187. § (2) bek. b) pont, KRESZ 3. § c) pont, 27. § (1) bek., 31. § (1) bek. b) pont II. ford. és (6) bek.].

BH1999. 350. A lakott területen az 50 km/óra megengedett legnagyobb sebesség nem jelentős túllépésének a bekövetkezett balesetre nincs kihatása, ha a más járművezető által előidézett veszélyhelyzet folytán a vádlott az azonnali fékezés ellenére sem tudta elkerülni a szabálytalanul áthaladó gyalogos elütését [Btk. 187. § (1) bek., KRESZ 3. § c) pont, Be. 214. § (3) bek. a) pont].

BH1998. 319. valamint az a járművezető is, aki az időközben elhelyezett "egyéb veszélyt" jelző közlekedési jelzőtábla figyelmen kívül hagyása mellett az éjszakai órákban "vakon vezetve" a kivilágítatlan járműszerelvénybe beleütközve három személy halálát okozza [Btk. 187. § (2) bek. c) pont, KRESZ 3. § c) pont, 56. § (5) bek.].

BH1998. 206. A több ember halálát okozó, járművezetés tiltott átengedésének a bűntettét valósítja meg az elkövető, ha a szeszes italtól befolyásolt állapotban levő olyan személynek engedi át a gépkocsi vezetését, aki a járművezetés során három gyalogos halálát okozza [Btk. 14. §, 15. §, 189. § (1) bek., (2) bek. c) pont, KRESZ 3. § c) pont, 4. § (1) bek. c) pont, (2) bek., 26. § (1) bek. a) pont és (4) bek.].

BH1997. 516. az elsőbbségadásra kötelezett jármű vezetőjét ez a kötelezettség a védett útvonalon közlekedő jármű sebességétől függetlenül terheli [Btk. 187. § (1) bek, KRESZ 26. §, 28. § (2) bek b) pont és (3) bek., 3. § c) pont].

BH1997. 516. II. A közúti baleset gondatlan okozásának vétsége büntetőjogi keretrendelkezés, amelynek tartalmát a KRESZ-ben foglalt igazgatási jogszabályok töltik ki; ennek körében az elsőbbségadási kötelezettségre vonatkozó különös rendelkezések megelőzik a járművezetésre vonatkozó általános rendelkezések érvényesülését [Btk. 187. § (1) bek, KRESZ 3. § c) pont, 26. §, 28. § (2) bek. b) pont és (3) bek].

BH1996. 459. II. Az esti órákban bekövetkezett közúti baleset esetén a büntetőjogi felelősség megállapítása szempontjából a láthatóság és észlelhetőség konkrét lehetőségét a bizonyítási kísérlet során mindenkor a baleset időpontjában fennálló tényleges adatok figyelembevételével kell megállapítani [Btk. 187. § (2) bek. b) pont, KRESZ 3. § c) pont, 26. § (4) bek., 21. § (1) bek., (3) bek. b) pont].

BH1996. 184. A közúti baleset gondatlan okozása vétségében nincs helye a bűnösség megállapításának, ha az éjszakai órákban a tehergépkocsiját vezető terhelt a járművének előzése közben a főútvonalon tiltott módon és kivilágítatlanul haladó kerékpárost a járműve visszapillantó tükrével ellöki, és ezáltal a kerékpáros súlyos testi sérülést szenved [Btk. 187. § (1) bek., KRESZ 3. § c) pont, 26. § (4) bek., 34. § (1) bek. d) pont].

BH1995. 690. A lakott területen a főútvonalon jelentős sebességtúllépéssel haladó személygépkocsi vezetőjének a halálos közúti baleset gondatlan okozásának vétsége miatti felelőssége megállapítható, ha a védett útvonalra szabálytalanul ráhajtó kerékpárost halálra gázolja, de a megengedett legnagyobb sebességgel haladása esetén vagy azt csekélyebb mértékben túllépve a balesetet a gépkocsi megállításával elháríthatta volna [Btk. 187. § (2) bek. b) pont, KRESZ 3. § c) pont, 26. § (1) bek. a) pont IV. tétel].

BH1995. 689. A halálos közúti baleset gondatlan okozása vétségében nincs helye a bűnösség megállapításának, ha a halálos baleset nem a terhelt közlekedési szabályszegése, hanem a sértettnek a járművezető által nem észlelhető és így el nem hárítható közrehatása folytán következett be [Btk. 187. § (2) bek. b) pont, KRESZ 3. § c) pont, 24. §].

BH1995. 502. A halált okozó ittas járművezetés bűntettében nem állapítható meg a szeszes ital hatása alatt álló gépjárművezető bűnössége, aki a kijelölt gyalogos-átkelőhelyhez érkezve a járműve sebességét megfelelően (11-13 km/óra) csökkenti, és az átkelőhelyre féktávolságon belül lelépő idős sértett a kezében vizet tartalmazó vödörrel a terhelt gépkocsijának az oldalához ütközve sérülést szenvedett, de nem ez, hanem egy korábbi balesetével összefüggésben végzett műtéti beavatkozás miatt hosszú időn át történt ápolásának eredményként fellépett tüdőgyulladás vezetett a halálához [Btk. 188. § (1) bek., (2) bek. c) pont, KRESZ 3. § c) pont, 21. § (6) bek., 43. § (2) bek., (4) bek. b) pont].

BH1995. 446. ez a jogi értékelés a két járművezetőnek a balesetet közvetlenül megelőző kritikus szakaszban végzett tevékenysége időszükségletének az egybevetésével végezhető el [Btk. 187. § (1) bek., KRESZ 3. § c) pont, 26. § (1) bek. a) pont III. ford., 28. § (2) bek. b) pont].

BH1994. 580. A közúti baleset gondatlan okozásának vétsége nem állapítható meg annak az autóbuszvezetőnek a terhére, aki a főútvonalra ráhajtás előtt az elsőbbségadási kötelezettségét megfelelően teljesítette, és a baleset kizárólag a védett útvonalon haladó személygépkocsi vezetőjének sebességtúllépésben megnyilvánuló KRESZ-szabályszegése miatt következett be [Btk. 187. § (1) bek., KRESZ 3. § c) pont, 28. § (2) bek. b) pont és (3) bek., 26. § (1) bek. a) pont III. ford.].

BH1994. 578. A halált okozó ittas járművezetés bűntette miatt kiszabott szabadságvesztés végrehajtásának próbaidőre felfüggesztése téves, amikor a baleset kizárólag a vádlott KRESZ-szabályszegésekben megnyilvánuló magatartása miatt következett be [Btk. 89. § (2) bek., 188. § (2) bek. c) pont, 83. §, KRESZ 3. § c) pont, 4. § (1) bek. c) pont, 26. § (1) bek. a) pont].

BH1992. 297. A közúti baleset okozása esetén a gépjármű vezetőjének a büntetőjogi felelőssége nem állapítható meg olyan esetben, ha a baleset kizárólag a kerékpárját ittasan és szabálytalan módon toló gyalogos magatartása miatt következett be [Btk. 187. § (2) bek. a) pont, KRESZ 3. § c) pont, 21. § (3) bek. b) pont].

BH1986. 352. Közúti veszélyeztetés megállapításának szempontjai [Btk. 186. §, KRESZ 3. § c) pont.].

BH1981. 351. A közúti baleset csak akkor "kijelölt gyalogosátkelőhelyen" elkövetett, ha az úttesten van ilyen útburkolati jelzés [Btk. 187. § (2) be. b) pont. KRESZ 3. § c) pont, 17. § (1) bek. a) pont, 43. § (2) bek.].

FBK 1995/20. Közlekedési balesetért való felelősség elbírálásánál a vádlottnak nem róható fel az észlelés hiánya, ha és pusztán ez vezetett a baleset bekövetkezéséhez. Az útburkolat szennyezettségére nem kell számítania a járművezetőnek, és annak a vádlott által történt észlelése külön vizsgálandó [Btk. 187. § (1) bek., KRESZ 3. § c) pont]

A járművezetés személyi feltételei

4. § (1) Járművet az vezethet, aki

a) a jármű vezetésére jogszabályban meghatározott, érvényes engedéllyel rendelkezik, és a jármű vezetésétől eltiltva nincs;

b) a jármű biztonságos vezetésére képes állapotban van, továbbá

c) a vezetési képességre hátrányosan ható szer befolyása alatt nem áll, és szervezetében nincs szeszes ital fogyasztásából származó alkohol.

(2) A jármű vezetését az üzemben tartó nem engedheti meg, illetőleg a vezető nem engedheti át olyan személynek, aki az (1) bekezdésben meghatározott feltételeknek nem felel meg.

(3) Az (1) bekezdésben említett engedélyt a vezetőnek vezetés közben magánál kell tartania.

BH1998. 163. Az ittas járművezetés megállapítása szempontjából a szeszes italtól befolyásolt állapoton olyan állapotot kell érteni, amelynél a véralkoholkoncentráció foka, valamit a klinikai tünetek együttes értékelése alapján megállapítható, hogy a szeszes ital fogyasztása következtében a járművezető már nem képes a biztonságos vezetésre (Btk. 188. §, KRESZ 4. §).

BH1996. 409. A megkülönböztető jelzést indokolatlanul használó és szeszes ital hatása alatt álló rendőrrel szemben, aki az úttesten áthaladó gyalogost halálra gázolja, végrehajtandó szabadságvesztés és a közúti járművek vezetésétől eltiltás kiszabása indokolt [Btk. 89. §, 188. § (2) bek. c) pont, 348. § (1) bek., KRESZ 4. § (1) bek. c) pont, 14. § (1) bek. d) pont, 26. § (1) bek. a) pont, 43. §, 49. § (2) bek.].

BH1996. 301. A súlyos testi sértést okozó ittas járművezetés bűntette miatt emelt vád alól a másodfokú eljárásban hozott felmentő ítélet törvénysértő, ha a másodfokú bíróság a fellebbezési eljárásban felvett bizonyítás eredményét nem veti össze az elsőfokú eljárásban értékelt bizonyítékokkal, és így teljes határozottsággal nem lehet állást foglalni abban a kérdésben, hogy a terhelt nyilvánvaló szeszes ital fogyasztása és a közlekedési szabályszegései, valamint a bekövetkezett súlyos eredmény között az okozati összefüggés fennáll-e [Be. 240. §, 258. § (1) bek. a) és b) pont, Btk. 188. § (2) bek. a) pont, KRESZ 4. § (1) bek. a) és c) pont, 25. § (2) bek., 26. § (1) bek., a) pont IV. ford.].

BH1994. 645. A szeszes italtól befolyásolt állapotban történt járművezetés tényére és az ennek alapján kiszámított alkoholértékre vonatkozóan a kísérleti jelleggel alkalmazott levegőbefúvásos méréssel működő műszer (Siemens Alcomat) - mint bizonyítási eszköz - által szolgáltatott, és az igazságügyi orvos szakértő véleményével alátámasztott adat az ittas járművezetés vétségében való bűnösség megállapítására alapul szolgálhat [Btk. 188. § (1) bek., Be. 5. § (3) bek., 61. §, 217. § (1) és (3) bek., 218. § (1) bek., KRESZ 4. § (1) bek. c) pont].

BH1994. 581. A szeszes italt fogyasztott, de alkoholos befolyásoltság alatt nem álló személy részére a járművezetés átengedése akkor valósítja meg a járművezetés tiltott átengedésének vétségét, ha az átvevő ténylegesen alkalmatlan volt a jármű vezetésére; ennek hiányában az átengedő magatartása szabálysértést valósít meg [Btk. 189. § (1) bek., Sztv. 116/A. § (1) bek. a) pont, KRESZ 4. § (1) bek. c) pont és (2) bek.].

BH1991. 303. A közúti baleset gondatlan okozása vétségének és az ittas járművezetés vétségének bűnhalmazatban történt téves megállapítása a súlyos testi sértést okozó ittas járművezetés bűntette helyett, amikor az alkoholos befolyásoltság a balesettel okozati összefüggésben áll [Btk. 12. § (1) bek., 187. § (1) bek., 188. § (2) bek. a) pont, KRESZ 4. § (1) bek. c) pont, 28. § (1) bek. a) pont].

BH1987. 335. A közúti járművet engedély nélkül vezető személyre is vonatkoznak a közlekedés szabályai - A saját használatú ut közforgalom elöli elzárásának szabályai [Btk. 184. § (1) bek., (2) bek. d) pont, (3) bek., 20/1984. (XII. 21.) KM sz. r. 2. § (7) bek., KRESZ 4. § (1) bek., 5. § (1) bek.]:

BH1985. 164. A nemzetközi fuvarozásban szolgálatot teljesítő gépkocsivezető ittassága és az ellenőrzést végző személyekkel szemben tanúsított agresszív magatartása olyan súlyos fegyelmi vétség, amely a legsúlyosabb fegyelmi büntetés alkalmazását vonja maga után [1967. évi II. törvény 55. §, KRESZ 4. § (1) bek.].

BH1978. 108. Súlyos testi sértést okozó gondatlanul elkövetett közlekedési vétség valósul meg annak részéről, aki a jármű vezetését olyan személynek engedi át, akiről tudja, hogy sem járművezetői jogosítványa, sem megfelelő jártassága nincs és az átvevő a gyakorlatlanságával összefüggésben súlyos testi sértéssel járó balesetet okoz [1961. évi V. törvény 194/A. § (1) bek., 17/1968. (IV. 14.) Korm. sz. r. 43. §, 1/1975. (II. 5.) KPM-BM sz. r. (KRESZ) 4. § (2) bek., 25. § (1) bek., 26. § (4) bek.].

A járművek közlekedésben való részvételének a feltételei

5. § (1) A közlekedésben olyan járművel szabad részt venni,

a) amelynek jogszabályban meghatározott érvényes hatósági engedélye és jelzése van;

b) amely a jogszabályban meghatározott műszaki feltételeknek megfelel, és

c) amely az utat és tartozékait nem rongálja és nem szennyezi.

(2) A vezető, mielőtt a járművel a telephelyről (garázsból stb.) elindul, köteles a kormányberendezés, a fékberendezés, a gumiabroncsok, valamint a kötelezően előírt világító- és fényjelző berendezések állapotát (működését) - az adott körülmények között indokolt módon - ellenőrizni.

(3) Ha a jármű az (1) bekezdésben foglalt rendelkezéseknek nem felel meg;

a) az üzemben tartó nem engedheti meg, hogy a vezető a járművel elinduljon és az elindulást köteles megakadályozni;

b) a vezető a járművel nem indulhat el és az elindulásra vonatkozó utasítás végrehajtását köteles megtagadni.

(4) A jármű hatósági engedélyét - ha jogszabály eltérően nem rendelkezik - a vezetőnek vezetés közben magánál kell tartania.

(5) A hatósági jelzést a járművön jól olvasható állapotban kell tartani, azt megváltoztatni vagy letakarni tilos.

(6) A külföldre távozó magyar rendszámú gépjárművet - a "H" betűt feltüntető - államjelzéssel kell ellátni.

(7) A Magyar Köztársaság területén csak olyan külföldi rendszámú gépjármű közlekedhet, amelyet a rendszámot kiadó állam jelzésével elláttak.

(8) Rendkívüli időjárás, természeti körülmények (havazás, jegesedés, árvíz stb.) esetén a közúti járműveknek a Magyar Köztársaság területére történő beléptetése - külön jogszabály alapján - feltételhez köthető vagy korlátozható.

BH2000. 399. A közút fenntartójának felelősségétől függetlenül a közutat beszennyező is köteles az ebből eredő károkért helytállni [Ptk. 339. § (1) bek., 344. § (1) bek., 1988. évi I. tv. 34. §, 35. §, 1/1975. (II. 5.) KPM-BM r. (KRESZ) 5. § (1) bek. c) pont, 63. § (2) bek.].

BH1996. 242. A közúti baleset okozásának vétsége miatt nem állapítható meg a bűnössége annak a gépkocsivezetőnek, aki éjszaka, tompított világítással és csökkentett sebességgel haladva a kivilágítatlan, prizma nélküli kerékpárral, sötét ruhában közlekedő és ittas sértettet a féktávolságon belül észleli és emiatt elüti, ha a sértett még a reálisan elvárható sebességnél lassabb haladása esetén is csak a féktávolságon belül lett volna észlelhető [Btk. 187. § (2) bek. b) pont, KRESZ 5. § (1) bek. a) és b) pont, 26. § (4) bek.].

BH1987. 335. A közúti járművet engedély nélkül vezető személyre is vonatkoznak a közlekedés szabályai - A saját használatú ut közforgalom elöli elzárásának szabályai [Btk. 184. § (1) bek., (2) bek. d) pont, (3) bek., 20/1984. (XII. 21.) KM sz. r. 2. § (7) bek., KRESZ 4. § (1) bek., 5. § (1) bek.]:

FBK 1993/12. Nem közokirat-hamisítás bűntettét - hanem közúti közlekedési szabálysértést valósít meg, aki más gépkocsijának forgalmi engedélyét mutatja fel az intézkedő rendőrnek, és más gépkocsira szóló forgalmi rendszámot szerel a gépkocsijára [Btk. 274. § (1) bek. b) pont, az 1/1976. (I. 10.) BM rendelet, a KRESZ 5. § (1) bek. e) pont, a 17/1968. (VI. 14.) Korm. rendelet 51. § a) pont]

II. RÉSZ

Közúti jelzések

A rendőr jelzései

6. § (1) A forgalmat az útkereszteződésben irányító rendőr karjelzései:

a) a rendőr mindkét karjának oldalirányú kinyújtása

- a kinyújtott karral párhuzamos irányból érkezők részére szabad utat jelez: a gyalogos az úttesten áthaladhat; a járművel - ha jelzőtábla nem tiltja - az erre vonatkozó szabályok megtartásával egyenesen, valamint jobbra vagy balra bekanyarodva tovább szabad haladni;

- a kinyújtott karra merőleges irányból érkezők részére a továbbhaladás tilalmát jelzi: a gyalogos az úttestre nem léphet; a járművel az útkereszteződésnél - a kijelölt gyalogosátkelőhely, illetőleg a megállás helyét jelző útburkolati jel, ezek hiányában az útkereszteződés előtt - meg kell állni;

b) a rendőr függőlegesen feltartott karja a forgalom irányának megváltozását jelzi: a gyalogos az úttestre nem léphet, az úttesten levő gyalogos pedig köteles az áthaladást mielőbb befejezni; a járművel az a) pontban említett helyen meg kell állni, ha azonban biztonságosan megállni már nem lehet, az útkereszteződésen mielőbb át kell haladni;

c) ha a rendőr a jobb karjával maga mögé int, bal tenyerét pedig a balról jövő forgalom felé fordítja, a jobbról érkező járművek - a rendőr mögött - balra bekanyarodhatnak; a jelzés nem tiltja a jobbról érkező járművek egyenes irányban való továbbhaladását vagy jobbra bekanyarodását, de a többi irányból érkezők részére a továbbhaladás tilalmát jelenti;

d) ha a rendőr jobb karját vízszintesen maga elé nyújtja, bal karjával pedig maga elé int, a balról érkező járművek - a rendőr előtt - balra bekanyarodhatnak; a jelzés nem tiltja a balról érkező járművek egyenes irányban való továbbhaladását vagy jobbra bekanyarodását, de a többi irányból érkezők részére a továbbhaladás tilalmát jelenti;

e) karjelzés hiányában a rendőr vállával párhuzamos, illetőleg vállára merőleges irányból érkezők részére - értelemszerűen - az a) pont rendelkezései az irányadók;

f) ha a rendőr kinyújtott karjával maga felé int, ezzel a sebesség növelésére, ha pedig kinyújtott karját le- és felfelé mozgatja, a sebesség csökkentésére ad utasítást.

(2) Ha a rendőr a forgalmat nem útkereszteződésben irányítja,

a) a járművek megállítására

aa) karjának vagy fehér szegélyű piros tárcsának függőleges feltartásával, piros vagy fehér fény körbeforgatásával, illetőleg síppal ad jelzést,

ab) menet közben a megkülönböztető fényjelzést használó gépkocsiból, illetve motorkerékpárról ad jelzést, karjának, fehér szegélyű piros tárcsának, piros vagy fehér fényű lámpának fel-le mozgatásával, illetőleg hangszórón vagy a megállásra felhívó szövegű felirattal;

b) a megkülönböztető fényjelzést használó gépkocsiból vagy motorkerékpárról, illetőleg rendőrségi helikopterről hangszórón keresztül adott, a követendő közlekedési magatartásra vonatkozó utasításának megfelelő módon kell az úton közlekedő jármű vezetőjének eljárnia.

(3) A rendeletben meghatározott egyéb közúti jelzések és a forgalmi szabályok csak annyiban irányadók, amennyiben a rendőr jelzésével nem ellentétesek.

(4) Az (1) és a (2) bekezdésben foglalt rendelkezések értelemszerűen irányadók a szolgálatban lévő katonai forgalomszabályozó, a határőr, a vám- és pénzügyőr, a tűzoltó által, valamint a forgalmat ellenőrző közlekedési hatóság közúti ellenőre által adott jelzésekre is.

A jelzőőr jelzései

7. § A jelzőőr jelzőtárcsával vagy - feltartott, illetőleg vasúti átjárónál az úttesten állványra helyezett - piros fényű lámpával adott jelzésére meg kell állni.

A gyalogosforgalom irányítására szolgáló fényjelző készülékek

8. § (1) A gyalogosforgalom irányítására szolgáló fényjelző készülék két (felül álló gyalogost mutató piros, alul haladó gyalogost mutató zöld fényű) lámpából áll, és sorrendben folyamatos zöld, villogó zöld, majd piros fényjelzést ad. A fényjelző készülék folyamatos zöld fény jelzésnél folyamatos, a villogó zöld fényjelzésnél szaggatott kiegészítő hangjelzést is adhat.

(2) Az (1) bekezdésben említett fényjelző készülék fényjelzéseinek a jelentése:

a) a folyamatos zöld fény szabad utat jelez: a gyalogos az úttesten áthaladhat;

b) a villogó zöld fény az áthaladásra engedélyezett időtartam végét jelzi: a gyalogos az úttestre nem léphet, az úttesten levő gyalogos pedig köteles az áthaladást mielőbb befejezni;

c) a piros fény az áthaladás tilalmát jelzi: a gyalogos az úttestre nem léphet.

(3) Ha az (1) bekezdésben említett fényjelző készülék lámpái az álló vagy a haladó gyalogos mellett kerékpárt is mutatnak, a (2) bekezdés rendelkezései - értelemszerűen - az úttestet keresztező kerékpárúton haladó kerékpárosra is vonatkoznak.

(4) Ahol a gyalogosforgalom irányítására külön fényjelző készüléket nem helyeztek el, a 9. § (1) bekezdésének a) pontjában említett fényjelző készülék jelzései - értelemszerűen - irányadók a gyalogosokra is.

BH1978. 149. Útkereszteződésben az áthaladási elsőbbségadásra kötelezett jármű vezetőjének kötelessége a főútvonal forgalmának gondos megfigyelése, és a védett útvonalra való ráhajtás előtt nem elég feltételeznie az ott közlekedő járműnek haladási irányát, hanem erről meggyőződést kell szereznie [1961. évi V. törvény 194/A. § (1) bek., KRESZ 8. § és Függelék III/b. pont].

A járműforgalom irányítására szolgáló fényjelző készülékek

9. § (1) A járműforgalom irányítására szolgáló fényjelző készülékek:

a) az úttest forgalmának irányítására szolgáló fényjelző készülék: három (felül kör alakú vagy nyilat mutató piros-, középen kör alakú vagy nyilat mutató sárga-, alul kör alakú vagy nyilat mutató zöldfényű) lámpából áll, és sorrendben zöld, sárga, piros, majd együtt piros és sárga fényjelzést ad;

b) a kerékpárút vagy kerékpársáv forgalmának irányítására szolgáló fényjelző készülék: három (felül kör alakú vagy kerékpárt mutató piros-, középen kör alakú vagy kerékpárt mutató sárga-, alul kör alakú vagy kerékpárt mutató zöldfényű) lámpából áll, és sorrendben zöld, sárga, piros, majd együtt piros és sárga fényjelzést ad;

c) az utat (vagy egyes forgalmi sávokat) keresztező villamos, illetőleg a megkülönböztető jelzéseket használó gépjárművek áthaladásának biztosítására szolgáló fényjelző készülék: két (felül kör alakú piros, alul kör alakú sárga fényű) lámpából áll és sorrendben villogó sárga, folyamatos sárga, majd piros fényjelzést ad;

d) a veszélyes hely jelzésére szolgáló fényjelző készülék: egy (kör alakú sárga fényű) lámpából áll és villogó sárga fényjelzést ad; ilyen fényjelzést - időszakonként - az a) pontban említett fényjelző készülék is adhat;

e) a forgalmi sáv foglaltságát jelző vagy a váltakozó irányú forgalmat szabályozó fényjelző készülék: három egymás mellett elhelyezett (balról piros X alakot mutató, középen villogó sárga ferdén lefelé nyilat mutató, jobbról zöld lefelé nyilat mutató) lámpából áll, és sorrendben zöld, villogó sárga, majd piros fényjelzést ad.

(2) Az (1) bekezdés a)-d) pontjában említett fényjelző készüléket - a (3) bekezdésben említett kivétellel - az úttest mellett, a menetirány szerint a jobb oldalon helyezik el. A fényjelző készüléket a bal oldalon, illetőleg az úttest felett megismételhetik. A fényjelző készülék jelzése - a (3) bekezdésben említett esetet kivéve - a fényjelzéssel szemben közlekedő minden járműre vonatkozik.

(3) Ahol a menetirány szerinti jobb oldalon útburkolati jellel jelölt két vagy több forgalmi sáv van és minden forgalmi sáv mellett, illetőleg felett - az (1) bekezdés a) pontjában említett - külön fényjelző készülék működik,

a) az úttest mellett, a jobb oldalon elhelyezett készülék jelzése a jobb szélső forgalmi sávban;

b) a belső forgalmi sáv mellett a bal oldalon elhelyezett készülék jelzése a belső forgalmi sávban;

c) a forgalmi sáv felett elhelyezett készülék jelzése az alatta levő forgalmi sávban közlekedő járműre vonatkozik.

(4) Az (1) bekezdés a)-d) pontjában említett fényjelző készülékek fényjelzéseinek a jelentése:

a) a kör alakú, valamint a kerékpárt ábrázoló zöld fény szabad utat jelez: ha jelzőtábla nem tiltja, az erre vonatkozó szabályok megtartásával egyenesen, valamint jobbra vagy balra bekanyarodva tovább szabad haladni;

b) a felfelé, illetőleg az oldalra mutató nyíl alakú zöld fény a jelzett irányban (irányokban) szabad utat jelez: a jelzett irányban (irányokban) tovább szabad haladni, bekanyarodás esetén a szabad jelzésen áthaladó gyalogosoknak elsőbbséget kell adni;

c) a kör alakú, valamint a nyilat vagy kerékpárt mutató folyamatos sárga fény a forgalom irányának megváltozását jelzi: az útkereszteződésnél - a kijelölt gyalogos átkelőhely, illetőleg a megállás helyét jelző útburkolati jel, ezek hiányában a fényjelző készülék előtt - meg kell állni; ha azonban biztonságosan megállni már nem lehet, az útkereszteződésen mielőbb át kell haladni;

d) a kör alakú, valamint a nyilat vagy kerékpárt mutató folyamatos piros fény a továbbhaladás tilalmát jelzi: a c) pontban meghatározott helyen meg kell állni;

e) a kör alakú, valamint a nyilat vagy kerékpárt mutató piros és sárga fény együtt a továbbhaladás tilalmát jelzi, és arról tájékoztat, hogy zöld fényjelzés következik;

f) a villogó sárga fény veszélyes helyre hívja fel a figyelmet: e helyen fokozott óvatossággal szabad továbbhaladni.

(5) Ha az (1) bekezdés a) pontjában említett fényjelző készülék mellett elhelyezett kiegészítő lámpa nyilat mutató zöld fényjelzést ad, a nyíl által jelzett irányban - a fényjelző készülék más fényjelzésétől függetlenül - tovább szabad haladni.

(6) Ha az (1) bekezdés a) pontjában említett fényjelző készülék mellett elhelyezett kiegészítő lámpa "BUSZ" feliratú fehér fényjelzést ad - a fényjelző készülék más fényjelzésétől függetlenül -, az autóbusz-forgalmi sávban közlekedőknek tovább szabad haladni.

(7) Zöld fényjelzésnél sem szabad az útkereszteződésbe behajtani, ha azt - forgalmi torlódás miatt - a zöld fényjelzés tartama alatt előreláthatólag nem lehet elhagyni.

(8) Az (1) bekezdés e) pontjában említett fényjelző készüléket minden forgalmi sáv felett elhelyezik. A készülék fényjelzéseinek a jelentése:

a) a lefelé mutató nyíl alakú zöld fény az alatta levő forgalmi sávban a fényjelzéssel szemben közlekedő járművek számára szabad utat jelez;

b) a ferdén lefelé nyilat mutató villogó sárga fény az alatta lévő forgalmi sávban, a fényjelzéssel szemben közlekedő járművek számára azt jelzi, hogy a forgalmi sávot - a sávváltoztatásra vonatkozó szabályok szerint - a jelzett irányban haladéktalanul el kell hagyni;

c) az "X" alakú piros fény az alatta levő forgalmi sávban a fényjelzéssel szemben közlekedő járművek számára a haladás tilalmát jelzi; a forgalmi sávra ebből az irányból még átmenetileg sem szabad ráhajtani.

(9) Ha a forgalmat fényjelző készülék irányítja, a "Főútvonal" jelzőtábla, valamint az elsőbbséget szabályozó jelzőtáblák jelzései nem irányadók.

A közúti jelzőtáblákra vonatkozó közös rendelkezések

10. § (1) A közúti jelzőtáblák a járművezetők részére

a) az útvonal típusát jelzik,

b) az elsőbbséget szabályozzák,

c) utasítást adnak,

d) tilalmat, illetőleg korlátozást jeleznek,

e) veszélyt jeleznek, vagy

f) tájékoztatást adnak.

(2) A jelzőtábla alatt kiegészítő tábla adhat útmutatást a jelzőtábla jelzésének értelmezésére.

(3) A jelzőtáblákat - a (4)-(6) bekezdésben említett kivétellel - az úttest mellett, menetirány szerint a jobb oldalon helyezik el. A jelzőtáblát a bal oldalon, illetőleg az úttest felett megismételhetik. A jelzőtábla jelzése - a (4) és az (5) bekezdésben említett kivétellel - a jelzőtáblával szemben közlekedő minden járműre vonatkozik.

(4) Ahol a menetirány szerinti jobb oldalon útburkolati jellel jelölt két vagy több forgalmi sáv van, a forgalmi sáv felett elhelyezett jelzőtábla jelzése az alatta levő forgalmi sávban közlekedő járművekre vonatkozik.

(5) A fényjelző készülékkel együtt (alatta vagy felette) elhelyezett kötelező haladási irányt jelző tábla jelzése azokra a járművekre vonatkozik, amelyekre a fényjelző készülék jelzése irányadó.

(6) A megállási és a várakozási tilalmat, valamint a várakozóhelyet jelző táblát az úttest mellett, menetirány szerint a jobb és a bal oldalon egyaránt elhelyezhetik. E jelzőtáblák hatálya az úttestnek arra az oldalára terjed ki, amelyik mellett azokat elhelyezték.

Útvonaltípust jelző táblák

11. § (1) Az útvonaltípust jelző táblák:

a) "Autópálya" (1. ábra);

b) "Autópálya vége" (2. ábra);

c) "Autóút" (3. ábra);

d) "Autóút vége" (4. ábra);

e) "Főútvonal" (5. ábra);

f) "Főútvonal vége" (6. ábra).

1. ábra

2. ábra

3. ábra

4. ábra

5. ábra

6. ábra

(2) Ha az útkereszteződésben a főútvonal vonalvezetése az egyenes iránytól eltér, ezt az (1) bekezdés e) pontjában említett jelzőtábla alatt elhelyezett kiegészítő tábla jelzi; a kiegészítő tábla az útkereszteződés alaprajzi vázlatán a főútvonal vonalvezetését vastag vonallal tünteti fel (7. ábra).

(3) Az (1) bekezdés a)-d) és f) pontjában említett jelzőtábla előjelzésére a táblával azonos ábrájú - az előjelzett tábla távolságát feltüntető - kiegészítő táblával ellátott jelzőtábla szolgál (8. ábra).

7. ábra

8. ábra

Az elsőbbséget szabályozó jelzőtáblák

12. § (1) Az elsőbbséget szabályozó jelzőtáblák:

a) "Elsőbbségadás kötelező" (9. ábra); a tábla azt jelzi, hogy az útkereszteződésben elsőbbséget kell adni a keresztező (betorkolló) úton - illetőleg, ha a jelzőtábla alatt az útkereszteződés alaprajzi vázlatát feltüntető kiegészítő tábla van, az ezen vastag vonallal jelzett úton (10. ábra) - érkező jármű részére. Ha a kiegészítő táblán a kerékpár-közlekedésre utaló jelzés van (10/a. ábra), abban az esetben az úttest kerékpár-közlekedés céljára burkolati jellel kijelölt részén áthaladó kerékpáros részére elsőbbséget kell adni.

BH1982. 486. II. A helyszíni bírságolást a kártérítési felelősség mértéke szempontjából nem lehet egy tekintet alá esőnek tekinteni a szabálysértési hatóság marasztaló határozatával [1968. évi I. tv. 84. §, 48/1979. (XII. 1.) MT rendelet 79. § (1) bek. b) pont, (2) bek. b) pont, KRESZ 12. §].

9. ábra

10. ábra

10/a. ábra

b) "ÁLLJ! Elsőbbségadás kötelező" (11. és 12. ábra), a tábla azt jelzi, hogy az útkereszteződésnél - a megállás helyét jelző útburkolati jel előtt, ilyen útburkolati jel hiányában az útkereszteződésbe való behaladás előtt - meg kell állni, és az a) pontban említett úton érkező jármű részére elsőbbséget kell adni. A vasúti átjáróra a megállás után a 39. §-ban foglaltak szerint szabad ráhajtani.

c) "A szembejövő forgalom elsőbbsége" (13. ábra); a tábla azt jelzi, hogy az útszűkületben elsőbbséget kell adni a szembejövő jármű részére;

11. ábra

12. ábra

13. ábra

14. ábra

d) "Elsőbbség a szembejövő forgalommal szemben" (14. ábra); a tábla azt jelzi, hogy az útszűkületben a járműnek elsőbbsége van a szembejövő járművel szemben.

(2) Az (1) bekezdés a) pontjában említett jelzőtábla előjelzésére a táblával azonos ábrájú - az előjelzett tábla távolságát feltüntető - kiegészítő táblával ellátott jelzőtábla szolgál (15. ábra).

15. ábra

16. ábra

(3) Az (1) bekezdés b) pontjában említett jelzőtábla előjelzésére az a) pontban említett táblával azonos ábrájú - "STOP" feliratot és az előjelzett tábla távolságát feltüntető - kiegészítő táblával ellátott jelzőtábla szolgál (16. ábra).

(4) Ha az (1) bekezdés b) pontjában említett "ÁLLJ! Elsőbbségadás kötelező" jelző táblát vasúti átjárónál helyezték el, a megállás helyét jelző útburkolati jel előtt - ilyen útburkolati jel hiányában a jelzőtábla előtt - meg kell állni és tovább haladni csak abban az esetben szabad, ha a vezető meggyőződött arról, hogy vasúti jármű nem közlekedik.

Utasítást adó jelzőtáblák

13. § (1) Az utasítást adó jelzőtáblák:

a) "Kötelező haladási irány" (17-19. ábra); a tábla azt jelzi, hogy az útkereszteződésben a táblán lévő nyíl (nyilak) által jelzett irányban (irányok valamelyikében) kell továbbhaladni. A tábla alatt elhelyezett autóbuszt vagy kerékpárt és nyilat (nyilakat) mutató kiegészítő tábla (18/d. ábra) azt jelzi, hogy a menetrend szerint közlekedő autóbusz vagy a kerékpáros a jármű jelképét feltüntető kiegészítő táblán lévő nyíl (nyilak) által jelzett irányban haladhat tovább.

a/1. "Kötelező haladási irány veszélyes anyagot szállító jármű részére" (18/a., 18/b., 18/c. ábra), azt jelenti, hogy az útkereszteződésben a veszélyes anyagot szállító járműnek a táblán megjelölt irányban kell továbbhaladnia;

b) "Kikerülési irány" (20-22. ábra); a tábla azt jelzi, hogy a táblát - illetőleg azt az akadályt vagy egyéb tárgyat, amelyen a táblát elhelyezték - a táblán levő nyíl által jelzett irányban kell kikerülni;

17. ábra

18. ábra

18/a. ábra

18/b. ábra

18/c. ábra

18/d. ábra

19. ábra

20. ábra

21. ábra

22. ábra

c) "Körforgalom" (23. ábra); a tábla olyan utat jelez, amelyen úgy kell haladni, hogy az út által körbezárt terület a vezetőtől balra essék;

23. ábra

d) "Kötelező legkisebb sebesség" (24. ábra); a tábla azt jelzi, hogy az úton legalább a táblán megjelölt sebességgel kell haladni - kivéve ha ez a sebesség az út-, a forgalmi, az időjárási vagy a látási viszonyok miatt a személy- és vagyonbiztonságot veszélyeztetné; a jelzőtábla hatályát csak a "Kötelező legkisebb sebesség vége" tábla (25. ábra) oldja fel;

24. ábra

25. ábra

e) "Kerékpárút" (26. ábra), a tábla azt jelzi, hogy a kétkerekű kerékpárok csak a kerékpárúton közlekedhetnek; a segédmotoros rokkantkocsi, gépi meghajtási kerekes szék, illetőleg a kétkerekű segédmotoros kerékpár lakott területen kívül a kerékpárutat igénybe veheti, ha ezt jelzőtábla nem tiltja. A kétkerekű segédmotoros kerékpár, segédmotoros rokkantkocsi a kerékpárúton legfeljebb 20 km/óra sebességgel közlekedhet. A kerékpárúton más jármű közlekedése tilos;

26. ábra

f) "Kerékpárút vége" (26/a. ábra);

26/a. ábra

g) "Gyalogút" (26/b. ábra); a tábla olyan önálló utat jelez, amely a gyalogosok közlekedésére szolgál; jármű közlekedése a gyalogúton tilos;

26/b. ábra

h) "Gyalogút vége" (26/c. ábra);

26/c. ábra

i) "Gyalog- és kerékpárút" (26/d. és 26/e. ábra);

26/d. ábra

26/e. ábra

j) "Gyalog- és kerékpárút vége" (26/f. és 26/g. ábra).

26/f. ábra

26/g. ábra

g/1. "Gyalogos övezet (zóna)" (26/h. ábra); a jelzőtábla olyan terület kezdetét jelzi, amelynek útjai a gyalogosok közlekedésére szolgálnak; jármű közlekedése a gyalogos övezetben tilos. Ha a tábla alatt időszakot megjelölő kiegészítő tábla van - a jelzett időszakon kívül - az ott lakók járművei, illetőleg az út kezelője által kiadott engedéllyel rendelkezők járművei, valamint a kerékpárosok - a gyalogosok veszélyeztetése nélkül - legfeljebb 10 km/óra sebességgel közlekedhetnek. A kiegészítő táblán jelzett időszakban az övezetben a várakozás tilos. A mozgáskorlátozott személyt szállító jármű - amennyiben ennek feltételei adottak - az övezetben közlekedhet és várakozhat.

26/h. ábra

h/1. "Gyalogos övezet (zóna) vége" (26/i. ábra)

26/i. ábra

i/1. "Gyalogos és kerékpáros övezet (zóna)" (26/j. ábra); a jelzőtábla olyan terület kezdetét jelzi, amelynek útjai a gyalogosok és a kerékpárosok közlekedésére szolgálnak, egyéb jármű közlekedése az övezetben tilos. Kerékpárosoknak, az út számukra burkolati jellel elválasztott vagy eltérő színű burkolattal megjelölt részén kell közlekedni, legfeljebb 20 km/óra sebességgel. Az út egyéb részein a kerékpárosok - a gyalogosok veszélyeztetése nélkül - legfeljebb 10 km/óra sebességgel közlekedhetnek. A kerékpárosok számára kijelölt útfelületen a gyalogosok nem közlekedhetnek. Ha a jelzőtábla alatt időszakot megjelölő kiegészítő tábla van - a jelzett időszakon kívül - az ott lakók járművei és a közútkezelő engedélyével rendelkezők járművei az övezetben legfeljebb 10 km/óra sebességgel közlekedhetnek. A kiegészítő táblán jelzett időszakban az övezetben a várakozás tilos. A mozgáskorlátozott személyt szállító jármű - amennyiben ennek feltételei adottak - az övezetben közlekedhet és várakozhat.

26/j. ábra

j/1. "Gyalogos és kerékpáros övezet (zóna) vége" (26/k. ábra)

26/k. ábra

k) "Hólánc használata kötelező" (26/1. ábra); a jelzőtábla azt jelzi, hogy az úton közlekedő járműnek (gépkocsi, mezőgazdasági vontató, lassú jármű) legalább egy hajtott tengelyén a gumiabroncsokat hólánccal kell felszerelni.

26/l. ábra

k/1. "Hólánc használata kötelező vége" (26/m. ábra);

26/m. ábra

k/2. Ha a k) pontban említett jelzőtáblát közúti határátkelőhelyen helyezték el, csak azok a járművek léphetnek be a Magyar Köztársaság területére, amelyeken készenlétben van legalább egy hajtott tengely gumiabroncsainak felszereléséhez szükséges hólánc.

(2) Ha az (1) bekezdés g) vagy i) pontjában említett jelzőtábla alatt elhelyezett kiegészítő tábla időszakot jelöl meg, ezen az időszakon kívül - legfeljebb 20 km/óra sebességgel, a gyalogosok, illetőleg a gyalogosok és a kerékpárosok veszélyeztetése nélkül - célforgalomban járművek (más járművek) is közlekedhetnek a gyalogúton, illetőleg a gyalog- és kerékpárúton. Ha a gyalog- és kerékpárúton a gyalogosok forgalma a kerékpárosok továbbhaladását akadályozná, a kerékpárosok az úttesten is közlekedhetnek.

A járművek forgalmára vonatkozó tilalmi jelzőtáblák

14. § (1) A járművek forgalmát tiltó vagy korlátozó jelzőtáblák:

a) "Jobbra bekanyarodni tilos" (27. ábra); a tábla azt jelzi, hogy az útkereszteződésben jobbra bekanyarodni tilos;

27. ábra

28. ábra

b) "Balra bekanyarodni tilos" (28. ábra); a tábla azt jelzi, hogy az útkereszteződésben megfordulni és balra bekanyarodni tilos;

c) "Megfordulni tilos" (29. ábra); a tábla azt jelzi, hogy az úton megfordulni tilos;

29. ábra

30. ábra

d) "Sebességkorlátozás" (30. ábra); a tábla azt jelzi, hogy az úton a táblán megjelöltnél nagyobb sebességgel haladni tilos;

e) "Legkisebb követési távolság" (31. ábra); a tábla azt jelzi, hogy az úton a járműveknek egymást a táblán megjelöltnél kisebb távolságban követniök tilos; ha a táblán tehergépkocsik jelképe van, a tilalom az egymást követő járművek közül csak a 3500 kilogrammot meghaladó megengedett legnagyobb össztömegű tehergépkocsikra, valamint a vontatókra, a mezőgazdasági vontatókra és a lassú járművekre vonatkozik;

31. ábra

32. ábra

f) "Előzni tilos" (32. ábra); a tábla azt jelzi, hogy az úton előzni tilos; ez a tilalom nem vonatkozik kétkerekű motorkerékpárnak, segédmotoros kerékpárnak és kerékpárnak, valamint állati erővel vont járműnek és kézikocsinak gépjárművel való előzésére, továbbá az úttest közepén levő vágányon haladó villamos előzésére;

g) "Tehergépkocsival előzni tilos" (33. ábra); a tábla azt jelzi, hogy az úton 3500 kilogrammot meghaladó megengedett legnagyobb össztömegű tehergépkocsival, valamint vontatóval, mezőgazdasági vontatóval és lassú járművel előzni tilos; ez a tilalom nem vonatkozik kétkerekű motorkerékpár, segédmotoros kerékpár és kerékpár, valamint állati erővel vont jármű és kézikocsi előzésére, továbbá az úttest közepén levő vágányon haladó villamos előzésére;

33. ábra

34. ábra

h) "Kötelező megállás" (34. ábra); a tábla azt jelzi, hogy a táblával megjelölt helyen megállás nélkül továbbhaladni tilos; a táblán levő felirat a megállási kötelezettség indokát tünteti fel;

i) "Szélességkorlátozás" (35. ábra); a tábla azt jelzi, hogy az úton a táblán megjelöltnél - rakományával együtt - szélesebb járművel közlekedni tilos;

35. ábra

36. ábra

j) "Magasságkorlátozás" (36. ábra); a tábla azt jelzi, hogy az úton a táblán megjelöltnél - rakományával együtt - magasabb járművel közlekedni tilos;

k) "Hosszúságkorlátozás" (37. ábra); a tábla azt jelzi, hogy az úton a táblán megjelöltnél - rakományával együtt - hosszabb járművel (járműszerelvénnyel) közlekedni tilos;

37. ábra

38. ábra

l) "Súlykorlátozás" (38. ábra); a tábla azt jelzi, hogy az úton a táblán megjelöltnél nagyobb össztömegű járművel (járműszerelvénnyel) közlekedni tilos;

m) "Tengelyterhelés-korlátozás" (39. ábra); a tábla azt jelzi, hogy az úton olyan járművel közlekedni tilos, amelynek tengelyterhelése - bármelyik tengelyén - a táblán megjelöltnél nagyobb;

39. ábra

40. ábra

n) "Mindkét irányból behajtani tilos" (40. ábra); a tábla azt jelzi, hogy az útra mindkét irányból tilos behajtani;

o) "Gépjárművel, mezőgazdasági vontatóval és lassú járművel behajtani tilos" (41. ábra); a tábla azt jelzi, hogy az útra gépjárművel - kivéve a kétkerekű motorkerékpárt -, valamint mezőgazdasági vontatóval és lassú járművel behajtani tilos;

41. ábra

42. ábra

p) "Motorkerékpárral behajtani tilos" (42. ábra); a tábla azt jelzi, hogy az útra kétkerekű motorkerékpárral, oldalkocsis motorkerékpárral és motoros triciklivel behajtani tilos;

q) "Autóbusszal behajtani tilos" (42/a. ábra) a tábla azt jelzi, hogy az útra autóbusszal - kivéve a menetrend szerint közlekedő autóbuszt - behajtani tilos;

42/a. ábra

r) "Tehergépkocsival behajtani tilos" (43. ábra); a tábla azt jelzi, hogy az útra tehergépkocsival - kivéve a legfeljebb 2500 kilogramm megengedett legnagyobb össztömegű, zárt kocsiszekrényű tehergépkocsit -, valamint vontatóval, mezőgazdasági vontatóval és lassú járművel behajtani tilos; ha a tábla súlyhatárt is megjelöl (44. ábra), csak az ezt meghaladó megengedett legnagyobb össztömegű ilyen járművel tilos behajtani;

43. ábra

44. ábra

s) "Mezőgazdasági vontatóval behajtani tilos" (45. ábra); a tábla azt jelzi, hogy az útra mezőgazdasági vontatóval és lassú járművel behajtani tilos;

45. ábra

t) "Járműszerelvénnyel behajtani tilos" (46. ábra); a tábla azt jelzi, hogy az útra járműszerelvénnyel - kivéve a vonójárműből és egytengelyes vagy félpótkocsiból álló járműszerelvényt - behajtani tilos; ha a tábla súlyhatárt is megjelöl (47. ábra), csak olyan járműszerelvénnyel tilos behajtani, amelyben a pótkocsi (bármelyik pótkocsi) megengedett legnagyobb össztömege ezt a súlyhatárt meghaladja;

46. ábra

47. ábra

u) "Segédmotoros kerékpárral behajtani tilos" (48. ábra);

48. ábra

v) "Kerékpárral behajtani tilos" (49. ábra);

49. ábra

w) "Kézikocsival bemenni tilos" (50. ábra);

x) "Állati erővel vont járművel behajtani tilos" (51. ábra);

50. ábra

51. ábra

y) "Veszélyes anyagot szállító járművel behajtani tilos" (52. ábra), a tábla azt jelzi, hogy az útra veszélyes anyagot szállító járművel behajtani tilos;

52. ábra

y/1-2.

53. ábra

z) "Behajtani tilos" (53. ábra); a tábla azt jelzi, hogy az egyirányú forgalmú útra ebből az irányból behajtani tilos.

z/1. "Korlátozott sebességű övezet" (53/a. ábra) jelzőtábla azt jelzi, hogy a "Korlátozott sebességű övezet vége" (53/b. ábra) jelzőtábláig az úton a táblán megjelöltnél nagyobb sebességgel haladni tilos.

53/a. ábra

53/b. ábra

(2) Ha a jelzőtáblán az (1) bekezdés o)-x) pontjában említett táblák jelképei közül több van feltüntetve, az útra a jelképekkel jelzett valamennyi járművel tilos behajtani (54., 55. ábra).

54. ábra

55. ábra

(3) Ha az (1) bekezdés n)-y) pontjában említett jelzőtábla alatt kiegészítő táblán "Kivéve célforgalom" felirat van, a tilalom nem vonatkozik arra a járműre, amelynek úticélja a táblával megjelölt úton van.

(4) Ha az (1) bekezdés o)-x) pontjában említett jelzőtábla alatt elhelyezett kiegészítő táblán "Kivéve áruszállítás" felirat van, áruszállítást végző járművel a tilalom ellenére be szabad hajtani, ha úticélja a jelzőtáblával megjelölt úton van.

(5) Az (1) bekezdés a) és b) pontjában említett jelzőtábla hatálya arra az útkereszteződésre terjed ki, amelyik előtt azt elhelyezték.

(6) Az (1) bekezdés c)-g) pontjában említett jelzőtábla hatálya a táblánál kezdődik és a következő útkereszteződés kezdetéig tart, kivéve, ha a jelzőtábla alatt elhelyezett kiegészítő tábla ennél rövidebb távolságot jelöl meg, vagy a (7) bekezdésben említett jelzőtábla a tilalmat előbb feloldja.

(7) A "Sebességkorlátozás vége" jelzőtábla (56. ábra) az (1) bekezdés d) pontjában említett tábla, az "Előzési tilalom vége" jelzőtábla (57. ábra) az

56. ábra

57. ábra

58. ábra

59. ábra

(1) bekezdés f) pontjában említett tábla, a "Tehergépkocsira vonatkozó előzési tilalom vége" jelzőtábla (58. ábra) az (1) bekezdés g) pontjában említett tábla, a "Mozgó járművekre vonatkozó tilalmak vége" jelzőtábla (59. ábra) pedig az (1) bekezdés c)-g) pontjában említett valamennyi tábla hatályát feloldja.

(8) Ha a "Sebességkorlátozás" jelzőtáblát a "Lakott terület kezdete" jelzőtáblával együtt helyezték el, a sebességkorlátozás hatálya a teljes lakott területre kiterjed.

(9) Ha az (1) bekezdés a)-d) és z/1. pontjában említett jelzőtábla alatt elhelyezett kiegészítő tábla időszakot jelöl meg, a tilalom csak ebben az időszakban áll fenn.

(10) Ha az (1) bekezdés n)-y) pontjában említett jelzőtábla alatt elhelyezett kiegészítő tábla időszakot jelöl meg, a tilalom csak ebben az időszakban áll fenn; azzal a járművel, amellyel a nem tiltott időszakban az útra behajtottak, a tiltott időszak kezdetéig az utat el kell hagyni.

(11) Ha a "Kivéve célforgalom" vagy a "Kivéve áruszállítás" feliratú kiegészítő tábla időszakot is megjelöl, az útra célforgalomban is csak ebben az időszakban szabad behajtani és azt a megjelölt időszak végéig el kell hagyni.

(12) Az (1) bekezdés n)-t) pontjában említett jelzőtáblánál az út és közmű építésére vagy fenntartására, köztisztasági és közegészségügyi feladat vagy postai gyűjtő- és kézbesítő szolgálat ellátására szolgáló járművel a tilalom ellenére be szabad hajtani, ha ez a feladat ellátása érdekében elkerülhetetlen; a munka végeztével a járművel az utat haladéktalanul el kell hagyni.

(13) Az (1) bekezdés n)-p), t) és u) pontjában említett jelzőtáblánál mozgáskorlátozott személy (illetőleg az őt szállító jármű vezetője) a tilalom ellenére behajthat, ha úticélja a jelzőtáblával megjelölt úton van vagy csak ezen az úton közelíthető meg. A járművel ilyen esetben legfeljebb 20 km/óra sebességgel szabad közlekedni.

(14) Ha az (1) bekezdés n) pontjában említett jelzőtábla alatt "Kivéve engedéllyel", "Kivéve taxi", illetőleg "Kivéve.....(tömegközlekedési vállalat)" feliratú kiegészítő tábla van, az útra engedéllyel rendelkező vagy a kiegészítő táblán feltüntetett járművel, továbbá kerékpárral és konflissal szabad behajtani. Az engedélyt az út kezelője adja ki, a korlátozással érintett területen lakó, ott telephellyel rendelkező, vagy oda (onnan) áruszállítást végző természetes és jogi személyek részére. A felsoroltakon kívüli egyedi engedélyek kiadására a megyei, fővárosi közlekedési felügyelet (a továbbiakban: közlekedési hatóság) jogosult.

Megállási és várakozási tilalmat jelző táblák

15. § (1) A járművek megállását vagy várakozását tiltó jelzőtáblák:

a) "Megállni tilos" (60. ábra); a tábla azt jelzi, hogy - a forgalmi vagy műszaki okból szükséges megállást kivéve - megállni, valamint várakozni tilos;

60. ábra

61. ábra

b) "Várakozni tilos" (61. ábra); a tábla azt jelzi, hogy várakozni tilos; a jelzőtábla alatt elhelyezett kiegészítő táblán levő felirat jelezheti, hogy a várakozási tilalom a járművek meghatározott körére nem terjed ki;

c) "Korlátozott várakozási övezet" (61/a. ábra); a tábla azt jelzi, hogy az úton "Korlátozott várakozási övezet vége" (61/b. ábra) tábláig a várakozás a 113. és 114. ábra szerinti kiegészítő táblán feltüntetett időtartamig, illetőleg feltételekkel engedélyezett.

61/a. ábra

61/b. ábra

(2) Az (1) bekezdés a) és b) pontjában említett jelzőtáblák hatálya a táblánál kezdődik és a következő útkereszteződésig tart, kivéve

a) ha a jelzőtábla alatt elhelyezett kiegészítő tábla ennél rövidebb távolságot jelöl meg,

b) ha ellenkező értelmű jelzőtábla a tilalmat előbb feloldja,

c) a (3) bekezdésben említett esetet.

(3) Az (1) bekezdésben említett jelzőtáblák alatt - a tábla síkjára merőlegesen - elhelyezett kiegészítő táblán nyíl jelezheti, hogy a tilalom hatálya a táblától kezdődően vagy a tábláig áll fenn (a nyíl iránya a korlátozás alá eső terület felé mutat, 62. ábra), illetőleg a tábla előtt és után egyaránt fennáll (63. ábra).

62. ábra

63. ábra

(4) Ha az (1) bekezdésben említett jelzőtáblák alatt elhelyezett kiegészítő tábla időszakot jelöl meg, a tilalom csak ebben az időszakban áll fenn.

(5) Ha az (1) bekezdés b) pontjában említett jelzőtábla alatt elhelyezett kiegészítő tábla időtartamot jelöl meg, a jelzőtábla csak a megjelölt időtartamot meghaladó várakozást tiltja.

(6) Az (1) bekezdés b) pontjában említett jelzőtábla alatt kiegészítő tábla utalhat arra, hogy a várakozás kijelölt rakodóhely szabadon hagyása érdekében tilos. A kiegészítő tábla feltünteti azt az időszakot és távolságot is, amelyen a tilalom fennáll (61/c. ábra). Ilyen helyen az áruszállító jármű a folyamatos fel- és lerakodáshoz szükséges ideig maradhat; más jármű - akár 5 percnél hosszabb ideig is - akkor tartózkodhat, ha a vezető a járműnél marad és áruszállító jármű érkezésekor annak a rakodóhelyre való beállását haladéktalanul lehetővé teszi.

61/c. ábra

(7) Az (1) bekezdésben említett jelzőtáblák alatt elhelyezett kiegészítő jelzőtábla (63/a. ábra) az útpadkán történő megállási (várakozási) tilalomra is utal.

63/a. ábra

(8) Az (1) bekezdés c) pontjában említett "Korlátozott várakozási övezet" jelzőtábla a 14. § (14) bekezdésében meghatározott jelzőtáblával és kiegészítő táblával együtt is alkalmazható. Ebben az esetben a várakozás feltételeire a kiegészítő táblán feltüntetettek az irányadók.

(9) Az (1) bekezdés a) és b) pontjában említett jelzőtáblák alatt elhelyezett kiegészítő tábla (63/b. ábra) azt jelzi, hogy az itt szabálytalanul várakozó járművet elszállítással eltávolíthatják.

63/b. ábra

(10) A 17. § (1) bekezdés e) pontjában említett jelzőtáblák (113. és 114. ábra) és a 15. § (1) bekezdés c) pontjában említett jelzőtábla (61/a. ábra) alatt elhelyezett kiegészítő tábla (63/c. ábra) azt jelzi, hogy a jelzőtáblákkal meghatározott várakozási szabályokat megszegő járművet kerékbilincs alkalmazásával rögzíthetik.

63/c. ábra

Veszélyt jelző táblák

16. § (1) A veszélyt jelző táblák:

a) "Veszélyes útkanyarulat balra" (64. ábra), "Veszélyes útkanyarulat jobbra" (65. ábra);

64. ábra

65. ábra

b) "Egymás utáni veszélyes útkanyarulatok"; a tábla azt jelzi, hogy az úton egymás után két vagy több veszélyes útkanyarulat van; a tábla jelzi azt is, hogy az első útkanyarulat balra (66. ábra) vagy jobbra (67. ábra) vezet;

66. ábra

67. ábra

c) "Veszélyes lejtő" (68. ábra), illetőleg "Veszélyes emelkedő" (69. ábra); a tábla azt jelzi, hogy az úton jelentősebb lejtő, illetőleg emelkedő van; a táblán levő szám a veszélyes útszakasz legnagyobb lejtésének, illetőleg emelkedésének a százalékos mértékét jelzi;

68. ábra

69. ábra

d) "Útszűkület" (70-71. ábra), a tábla azt jelzi, hogy az úttest szélessége a megelőző útszakaszhoz képest számottevően csökken;

70. ábra

71. ábra

e) "Szembejövő forgalom" (72. ábra); a tábla azt jelzi, hogy az úton - a korábbi forgalmi rendtől vagy a megelőző útszakasz egyirányú forgalmától eltérően - kétirányú forgalom van;

72. ábra

73. ábra

f) "Kompátkelés vagy nyitható híd" (73. ábra);

g) "Rakpart vagy meredek part" (74. ábra); a tábla azt jelzi, hogy az út közvetlenül a vízparton vagy szakadék mellett vezet;

74. ábra

75. ábra

h) "Bukkanó" (75. ábra); a tábla azt jelzi, hogy az úton a domborzati viszonyok miatt a kilátás korlátozott;

i) "Egyenetlen úttest" (76. ábra); a tábla azt jelzi, hogy az úttest a megelőző útszakaszéhoz képest lényegesen rosszabb állapotban van, vagy az úttesten sebességcsökkentő bordákat (küszöböket) alakítottak ki;

76. ábra

77. ábra

j) "Csúszós úttest" (77. ábra); a tábla azt jelzi, hogy az úttest erősen csúszóssá válhat;

k) "Kavicsfelverődés" (78. ábra); a tábla azt jelzi, hogy az úton a járművek kerekei - az úttest laza szerkezete miatt - kavicsfelverődést idézhetnek elő;

l) "Kőomlás" (79. ábra); a tábla azt jelzi, hogy az úttestre - kőomlás következtében - nagyobb kövek kerülhetnek;

78. ábra

79. ábra

m) "Úton folyó munkák" (80. ábra); a tábla azt jelzi, hogy az úttesten vagy annak közvetlen közelében útjavítási, karbantartási vagy egyéb hasonló munkálat folyik;

80. ábra

81. ábra

n) "Mélyrepülés" (81. ábra); a tábla azt jelzi, hogy az út felett alacsonyan repülő légijármű tűnhet fel;

o) "Oldalszél" (82. ábra); a tábla azt jelzi, hogy az úton gyakori az erős oldalirányú szél;

82. ábra

83. ábra

p) "Gyalogosátkelés" (83. ábra); a tábla azt jelzi, hogy az úttesten útburkolati jellel kijelölt gyalogosátkelőhely van;

q) "Gyermekek" (84. ábra); a tábla azt jelzi, hogy a gyermekeknek az úttestre lépésével fokozottan számolni kell;

84. ábra

r) "Állatok"; a tábla azt jelzi, hogy az úttesten házi állatok vagy szabadon élő állatok (85-86. ábra) megjelenésével fokozottan számolni kell;

85. ábra

86. ábra

s) "Forgalomirányító fényjelző készülék" (87. ábra); a tábla azt jelzi, hogy az úton járművek forgalmát irányító fényjelző készülék van;

87. ábra

t) "Egyenrangú utak kereszteződése" (88. ábra); a tábla azt jelzi, hogy az úton olyan útkereszteződés van, amelyben a jobbról érkező járműnek van elsőbbsége;

88. ábra

89. ábra

u) "Útkereszteződés alárendelt úttal" (89. ábra); a tábla azt jelzi, hogy az úton olyan útkereszteződés van, amelyben a járműnek elsőbbsége van a keresztező úton érkező járművel szemben; a jelzőtábla azt is jelezheti, hogy az alárendelt út melyik irányból torkollik az elsőbbséggel rendelkező útba (89/a. ábra). A jelzőtábla alatt elhelyezett kiegészítő tábla mutathatja az útkereszteződés alaprajzi vázlatát, vastag vonallal jelezve az elsőbbséggel rendelkező út vonalvezetését (89/b. ábra);

89/a. ábra

89/b. ábra

90. ábra

v) "Sorompó nélküli vasúti átjáró" (90. ábra); a tábla azt jelzi, hogy az úton olyan vasúti átjáró van, amelynél teljes vagy félsorompó felszerelve nincs; a jelzőtábla alatt kiegészítő tábla jelzi, ha az átjárót fénysorompó biztosítja (91. ábra);

91. ábra

92. ábra

93. ábra

x) "Sorompóval biztosított vasúti átjáró" (92. ábra); a tábla azt jelzi, hogy az úton teljes vagy félsorompóval biztosított vasúti átjáró van; a jelzőtábla alatt elhelyezett - a v) pontban említett - kiegészítő tábla jelzi, ha az átjárót fénysorompó is biztosítja;

y) "Villamos" (93. ábra); a tábla azt jelzi, hogy az utat villamospálya keresztezi;

z) "Egyéb veszély" (94. ábra); a tábla azt jelzi, hogy az úton az a)-y) pontban említett jelzőtáblákkal nem jelezhető veszély van; a veszély fajtáját a jelzőtábla alatt elhelyezett kiegészítő tábla tünteti fel; ilyen tábla jelzi, hogy az úttesten hosszanti vályúk alakultak ki (nyomvályús útszakasz: 94/a. ábra); ilyen tábla jelzi az utat keresztező vasúti pályát is, ha vasúti jármű áthaladását jelzőőr biztosítja (95. ábra).

z/1. "Gyalogosok" (95/a. ábra); a tábla azt jelzi, hogy fokozottan számolni kell az úttesten gyalogosok közlekedésével;

z/2. "Kerékpárosok" (95/b. ábra); a tábla azt jelzi, hogy fokozottan számolni kell az úttesten kerékpárosok közlekedésével;

z/3. A z/2. pontban említett jelzőtábla alatt elhelyezett kiegészítő jelzőtábla (95/c. ábra) azt jelzi, hogy az úton olyan kereszteződés van, ahol fokozottan számítani kell kerékpárosok keresztirányú közlekedésére;

z/4. "Útzár" (95/d. ábra), a tábla azt jelzi, hogy az utat rendőrség útzár telepítésével lezárta.

z/5. "Körforgalom" (95/e. ábra); a tábla azt jelzi, hogy a következő útkereszteződésben körforgalmú forgalmi rend van.

94. ábra

94/a. ábra

95. ábra

95/a. ábra

95/b. ábra

95/c. ábra

95/d. ábra

95/e. ábra

(2) A veszélyt jelző tábla és a veszély helye (a veszélyes útszakasz kezdete) között a távolság

- autópályán 250-500 méter,

- lakott területen kívül egyéb úton 150-250 méter,

- lakott területen 50-100 méter,

kivéve ha a jelzőtábla alatt elhelyezett kiegészítő tábla (96. ábra) rövidebb távolságot jelöl meg.

96. ábra

97. ábra

(3) A jelzőtábla alatt elhelyezett kiegészítő táblán - két felfelé

mutató nyíl között - levő felirat jelzi, ha a veszély hosszabb útszakaszon áll fenn (97. ábra).

(4) A vasúti átjárót - az (1) bekezdés v), x), illetőleg z) pontjában említett veszélyt jelző táblán felül - a következő jelzőtáblák is jelzik:

a) "Vasúti átjáró kezdete" (98-99. ábra), illetőleg "Két- vagy többvágányú vasúti átjáró kezdete" (99/a-99/b. ábra);

98. ábra

99. ábra

99/a. ábra

99/b. ábra

b) "Vasúti átjárót előjelző táblák" (100-102. ábra); a három előjelző tábla azt jelzi, hogy a jármű vezetője vasúti átjáróhoz közeledik; a veszélyt jelző tábla alatt elhelyezett háromsávos, az ezt követően elhelyezett kétsávos, majd egysávos előjelző tábla a veszélyt jelző tábla és a vasúti átjáró közötti útszakaszt három egyenlő részre osztja. Ezek az előjelző táblák nincsenek minden vasúti átjáró előtt elhelyezve.

100. ábra

101. ábra

102. ábra

(5) Az (1) bekezdés j) és z) pontjában meghatározott jelzőtábla alatt elhelyezett hóesésre (97/a. ábra) vagy esőzésre (97/b. ábra) utaló kiegészítő jelzőtábla, a megjelölt időjárási körülmények esetében jelentkező fokozott baleseti veszélyre utal.

97/a. ábra

97/b. ábra

Tájékoztatást adó jelzőtáblák

17. § (1) A tájékoztatást adó jelzőtáblák a következők:

a) "Kijelölt gyalogosátkelőhely" (103. ábra); a tábla azt jelzi, hogy az úttestet a táblánál útburkolati jellel kijelölt gyalogosátkelőhely keresztezi;

a/1. "Gyalogos alul- vagy felüljáró" (103/a. ábra);

103. ábra

103/a. ábra

b) "Egyirányú forgalmi út" (104-105. ábra);

104. ábra

105. ábra

c) "Zsákutca" (106. ábra);

106. ábra

c/1. "Zsákutca kerékpáros továbbhaladási lehetőséggel" (106/a. ábra); a tábla azt jelzi, hogy kerékpáros részére a továbbhaladás lehetősége biztosított.

106/a. ábra

d) "Autóbuszmegállóhely" (107. ábra); "Trolibuszmegállóhely" (108. ábra); illetőleg "Villamosmegállóhely" (109. ábra); a tábla menetrend szerint közlekedő autóbusz-, trolibusz-, illetőleg villamosjárat megállóhelyét jelzi;

107. ábra

108. ábra

109. ábra

d/1. "Taxiállomás" (109/a. ábra); a tábla a személytaxi részére kijelölt várakozó helyet jelzi; a tábla alatt elhelyezett kiegészítő tábla jelezheti a taxiállomáson egy időben várakozó személytaxik megengedett számát;

109/a. ábra

e) "Várakozóhely" (110. ábra); a tábla a járművek kijelölt várakozóhelyét jelzi, a tábla alatt elhelyezett kiegészítő tábla jelezheti a várakozó helyen kötelező elhelyezkedés módját (pl. a jobboldali kerekekkel a járdára állva kell várakozni) (111. ábra), illetőleg azt, hogy a várakozóhely kizárólag bizonyos járművek (pl. csak személygépkocsik 112. ábra, csak kerékpárok 112/c. ábra, mozgáskorlátozott személyt szállító jármű 115. ábra és 115/a. ábra) részére van fenntartva. Ahol a várakozást ellenőrző óra van, kiegészítő tábla (113. ábra) jelezheti azt az időszakot is, amelyben a várakozást ellenőrző óra (parkométer) vagy jegykiadó automata működtetése kötelező, kiegészítő tábla jelezheti azt is, hogy várakozni csak meghatározott időtartamig és a 41. § (4)-(5) bekezdésében foglaltak megtartásával szabad (113. és 114. ábra), a mozgáskorlátozottakat szállító járművek részére fenntartott várakozóhelyet kiegészítő tábla (115. ábra) vagy külön jelzőtábla (115/a. ábra) jelezheti;

e/1. "Várakozóhely a közlekedési korlátozás alá eső nehéz tehergépkocsik részére" (112/a., 112/b. ábra), a tábla azt jelzi, hogy a várakozóhely a korlátozás hatálya alá eső nehéz tehergépkocsik részére ki van jelölve;

110. ábra

111. ábra

112. ábra

112/a. ábra

112/b. ábra

112/c. ábra

e/2. "Várakozási övezet (zóna)" (112/d. ábra); a tábla azt jelzi, hogy az úton a várakozás megengedett vagy - 113. és 114. ábra szerinti kiegészítő táblán feltüntetett módon - a "Várakozási övezet (zóna) vége" (112/e. ábra) jelzőtábláig a várakozás feltételekhez kötött.

112/d. ábra

112/e. ábra

113. ábra

114. ábra

115. ábra

115/a. ábra

f) "Besorolás rendjét jelző tábla"(116. ábra): a tábla azt jelzi, hogy az útkereszteződés előtt - a továbbhaladási iránytól függően - melyik forgalmi sávba kell besorolni; a nyilak szárában - pajzs alakban - az út számozása is feltüntethető;

116. ábra

g) "Autóbusz forgalmi sáv" (117. ábra); a tábla az autóbusz forgalmi sáv kezdetét, az úttesten történő elhelyezkedését és a rajta közlekedők haladási irányát jelzi;

g/1. "Kerékpársáv" (117/a. ábra); a tábla a kerékpársáv úttesten történő elhelyezkedését és a közlekedők haladási irányát jelzi;

117. ábra

117/a. ábra

g/2. "Kerékpársáv vége" (117/b. ábra):

117/b. ábra

g/3.

g/4. "Út melletti kerékpárút" (117/d. és 117/e. ábra):

117/d. ábra

117/e. ábra

g/5. "Út melletti kerékpárút vége" (117/f. ábra):

117/f. ábra

h) "Kapaszkodósáv" (118. ábra): a tábla emelkedő úton a lassabban haladó járművek közlekedésére szolgáló kiegészítő sáv (kapaszkodósáv) kezdetét jelzi. A tábla jelezheti azt a sebességértéket is, amelynél kisebb sebességgel haladó jármű a kapaszkodósávot köteles igénybe venni (119. ábra);

118. ábra

119. ábra

i) "Kapaszkodósáv vége" (120-121. ábra);

120. ábra

121. ábra

j) "Lakó-pihenő övezet" (122. ábra);

122. ábra

k) "Lakó-pihenő övezet vége" (123. ábra);

123. ábra

l)-q)

130. ábra

r) "Kerülő útirányt jelző tábla" (130. ábra); a tábla - olyan útkereszteződés előtt, amelyben a bekanyarodást tábla tiltja - azt jelzi, hogy a keresztező út milyen kerülő útirányon érhető el;

s) "Lakott terület kezdete" (131., 131/a., 131/b., 131/c. ábra):

t) "Lakott terület vége" (132., 132/a., 132/b., 132/c. ábra):

131. ábra

131/a. ábra

131/b. ábra

131/c. ábra

132. ábra

132/a. ábra

132/b. ábra

132/c. ábra

u) "Helynévtábla" (133. ábra); a tábla jelentősebb hely, folyó stb. nevét tünteti fel;

133. ábra

v) "Útirány előjelző tábla" (134-137. ábra); a tábla azt jelzi, hogy a megjelölt helységek a következő útkereszteződésnél melyik irányban érhetők el; az útirányt jelképező nyíl megszakításában levő tilalmi, illetőleg veszélyt jelző tábla az útkereszteződést követő útszakaszon fennálló - jelzőtáblával jelzett - tilalom, illetőleg veszély előjelzésére szolgál (138-139. ábra);

134. ábra

135. ábra

136. ábra

137. ábra

138. ábra

139. ábra

x) "Útirányjelző tábla" (140-143. ábra); a tábla útkereszteződésnél jelzi, hogy a megjelölt helységek melyik irányban érhetők el;

x/1. "Kerékpáros útirányjelző tábla" (142/a., 142/b. ábra);

140. ábra

141. ábra

142. ábra

142/a. ábra

142/b. ábra

143. ábra

y) "Útvonal megerősítő tábla" (144-145. ábra); a tábla az út számát, illetőleg azt jelzi, hogy az út hova vezet;

144. ábra

145. ábra

z) "Terelőút" (146-147. ábra); az út lezárása esetén arról tájékoztat, hogy a terelőút merre vezet.

146. ábra

147. ábra

(2) Az út mellett vagy közelében lévő egyes létesítményekről a 2. számú függelékben meghatározott - kék vagy barna alapszínű - jelzőtáblák adhatnak tájékoztatást.

(3)

(4) Az (1) bekezdés v), x), y) pontjában meghatározott jelzőtáblák zöld, kék vagy fehér alapszínűek lehetnek.

Útburkolati jelek

18. § (1) Az útburkolati jelek:

a) úttest szélét jelző vonal: hosszirányú folytonos - az útkereszteződésnél szaggatott - vonal;

b) terelővonal: hosszirányú - egy vagy [olyan útszakaszon, ahol a forgalmat a 9. § (1) bekezdésének e) pontjában említett fényjelző készülék szabályozza] közvetlenül egymás mellett levő két párhuzamos - szaggatott vonal, amely az úttest felezővonalát jelzi, a forgalmi sávokat egymástól vagy a nyílt villamospályát a forgalmi sávtól választja el; a szaggatott vonalak közötti térközök csökkenése arra hívja fel a figyelmet, hogy a terelővonal záróvonalban folytatódik; a terelővonalon a járművel folyamatosan haladni nem szabad;

c) záróvonal: hosszirányú folytonos vonal, amely az úttest felezővonalát jelzi, illetőleg a két forgalmi irányt, a forgalmi sávokat egymástól, vagy a nyílt villamospályát a forgalmi sávtól választja el; a záróvonalat járművel sem átlépni, sem érinteni nem szabad; ha azonban közvetlenül a záróvonal mellett terelővonal is van, a záróvonal a terelővonal felől - az előzésre, illetőleg a bekanyarodásra vonatkozó szabályok megtartásával - átléphető;

d) autóbusz forgalmi sáv: útburkolati jellel jelölt forgalmi sávban levő "BUSZ" felirat, amely azt jelzi, hogy a forgalmi sávban csak az erre vonatkozó külön szabályok [36. § (8) bek.] szerint szabad közlekedni;

e) előjelző nyíl (148-150. ábra); azt jelzi, hogy a forgalmi sávból a következő útkereszteződésnél melyik irányba (irányokba) szabad továbbhaladni;

BH1998. 467. így az irányváltoztatásra és a forgalmi elsőbbségre vonatkozó szabályok megszegését is az igazgatási rendelkezéseknek az alapulvételével kell megítélni [Btk. 187. § (1) bek., (2) bek. b) pont, KRESZ 18. § (1) bek. c) pont, 25. § (2) bek., KRESZ 1. sz. függelék III/b. pont].

148. ábra

149. ábra

150. ábra

151. ábra

f) terelőnyíl (151. ábra); azt jelzi, hogy a forgalmi sávot - a sávváltoztatásra vonatkozó szabályok megtartásával - a jelzett irányban el kell hagyni;

g) gyalogosátkelőhely (152. ábra);

152. ábra

h) megállás helyét jelző vonal: keresztirányú szaggatott vagy folytonos vonal, amely azt a helyet jelzi, ahol a járművel - ha a megállást az elsőbbség megadása, a vasúti jármű áthaladásának biztosítása, illetőleg fényjelző készülék vagy vasúti átjárót biztosító jelzőberendezés jelzése szükségessé teszi - meg kell állni; ha az elsőbbségadási kötelezettség "Elsőbbségadás kötelező" jelzőtábla jelzéséből következik, erre a vonal előtt levő háromszög alakú útburkolati jel (153. ábra) hívhatja fel a figyelmet;

153. ábra

i) kötelező megállás helyét jelző vonal (154. ábra); azt a helyet jelzi, ahol az "Állj! Elsőbbségadás kötelező" jelzőtábla jelzése folytán meg kell állni;

154. ábra

j) várakozóhely (155-156. ábra); az egy gépkocsi várakozására szolgáló helyet jelöli meg;

155. ábra

156. ábra

k) járműforgalom elől elzárt terület (157. ábra); az útburkolati jellel jelzett területre járművel ráhajtani tilos;

157. ábra

l) megállóhely (158. ábra); menetrend szerint közlekedő autóbusz- vagy trolibuszjárat megállóhelyét, illetőleg taxi állomását jelzi; a jel kiegészíthető a megfelelő járműre utaló felirattal;

158. ábra

m) megállási tilalmat jelző vonal: az úttest szélén vagy a járda szegélyén levő folytonos vonal, amely - jogszabály rendelkezéséből vagy jelzőtábla jelzéséből folyó - megállási tilalomra hívja fel a figyelmet;

n) várakozási tilalmat jelző vonal: az úttest szélén vagy a járda szegélyén levő szaggatott vonal, amely - jogszabály rendelkezéséből vagy jelzőtábla jelzéséből folyó - várakozási tilalomra hívja fel a figyelmet;

o) veszélyes helyre figyelmeztető vonal (158/a. ábra): e vonallal együtt útburkolati jel jelezheti a veszély jellegét is (158/b., 158/c., 158/d. és 158/h. ábra);

158/a. ábra

158/b. ábra

158/c. ábra

158/d. ábra

158/h. ábra

p) veszélyes hely előjelzésére szolgáló vonalak:

keresztirányú egymást követő folytonos vonalak (158/f. ábra), amelyek azt jelzik, hogy az úton sebességkorlátozásra vagy megállási kötelezettségre kell számítani;

p/1. az utat keresztező kerékpárút (158/g. ábra).

158/f. ábra

158/g. ábra

p/2. "Kerékpárosok közlekedésére kijelölt úttest" (158/i. ábra):

158/i. ábra

s) "X-jel" (158/j. ábra); az egymást keresztező vonalak a várakozás tilalmát jelzik, ahol a jelzett területet valamely okból (pl. kapubejárat, tűzcsap stb.) szabadon kell hagyni.

158/j. ábra

(2) Az (1) bekezdés

a) a), b), c), e), h), i) és k) pontjaiban említett útburkolati jel fehér vagy sárga,

b) l)-n) és p) pontjaiban említett útburkolati jel sárga,

c) a többi útburkolati jel fehér.

Ha az a) pontban említett útburkolati jel sárga színű, az úttestnek, illetőleg egy részének a lezárása miatt szükséges forgalmi rend változásra hívhatja fel a figyelmet.

(3) Különösen veszélyes helyekre - elsősorban a vasúti átjáró és az útkereszteződés területére - szaggatott vonallal körülhatárolt sárga színű útburkolati jel (158/e. ábra) hívhatja fel a járművezetők figyelmét.

158/e. ábra

(4) A kerékpársávot az úttest többi részétől folytonos - az útkereszteződésnél, továbbá ahol a járművek várakozóhelyét az úttest széle és a kerékpársáv külső széle között jelölték ki, szaggatott - sárga vonal választja el.

(5) A járdára festett folytonos fehér vonal azt a határt jelzi, ameddig a járművek a járdának az úttest felőli részét várakozás céljára igénybe vehetik.

(6) A gyalog- és kerékpárútra festett folytonos sárga vonal a gyalogos és kerékpáros forgalmat választja el egymástól. Lakott területen belül - járdán létesített - kerékpárutat eltérő színű és/vagy anyagú burkolat, vagy folytonos sárga vonal választja el a gyalogos forgalomtól.

(7) A 17. § (1) bekezdés e) pontjában szereplő kiegészítő tábla ábrája (115. ábra), amely a mozgáskorlátozottak gépjárművei részére fenntartott várakozóhelyet jelöli, útburkolati jelként önállóan is alkalmazható.

Vasúti átjárót biztosító jelzőberendezések

19. § (1) A vasúti átjáró biztosítására szolgáló jelzőberendezések: a fénysorompó, a félsorompó és a teljes sorompó.

(2) A fénysorompó a vasúti jármű közeledését és áthaladását két egymás mellett levő, felváltva villogó piros fénnyel jelzi; egyébként a készülék villogó fehér fényt ad.

(3) A félsorompó a vasúti jármű közeledésekor és áthaladásának ideje alatt az úttest menetirány szerinti jobb oldalát - piros-fehér színű - sorompórúddal lezárja. A félsorompóval együtt fénysorompó is működik.

(4) A teljes sorompó a vasúti jármű közeledésekor és áthaladásának ideje alatt az utat, illetőleg az úttestet teljes szélességében - piros-fehér színű sorompórúddal lezárja. A teljes sorompót kiegészítheti olyan berendezés, amely

a) a sorompó lezárásának a megkezdését és záródását hangjelzéssel jelzi;

b) a sorompó lezárásának a megkezdését; valamint záródását és zárva tartását (a teljes felnyitásig) két egymás mellett levő felváltva villogó piros fénnyel jelzi.

(5) A félsorompó és a teljes sorompó sorompórúdján piros fényvisszaverő, illetőleg piros fényt adó lámpa van.

(6) A továbbhaladás tilalmát jelzi, ha

a) az - egyedül vagy félsorompóval együtt alkalmazott - fénysorompó villogó piros fényjelzést ad;

b) a fél-, illetőleg a teljes sorompó rúdja mozgásban vagy lezárt állapotban van;

c) a teljes sorompót kiegészítő berendezés [(4) bek.] hang- vagy fényjelzést ad.

(7) Az (1) bekezdésben említett berendezések üzemzavarát jelzi, ha

a) a fénysorompón sem a piros, sem a fehér fény nem világít;

b) a félsorompó rúdja nyitott vagy félig nyitott állapotban van és a fénysorompón sem a piros, sem a fehér fény nem világít;

c) a sorompórudak eltérő állásban vagy félig nyitott helyzetben vannak.

(8) A továbbhaladást - a 39. § (1) bekezdésében foglaltak megtartása mellett - engedélyezi

a) a fénysorompó villogó fehér fényjelzése,

b) a teljes sorompó rúdjainak nyitott helyzete, feltéve hogy a sorompót kiegészítő hang- vagy fényjelző berendezés jelzést nem ad.

BH1989. 51. Ha közút és a vasút kereszteződésében biztonsági berendezés van, a bizalmi elv érvényesítése folytán a sorompó nyitott voltából az áthaladni szándékozó jármű vezetőjének általában nem kell számolnia vonat közeledésével [Btk 184. §. (3) bek., KRESZ 19. §. (8) bek. b) pont].

Egyéb közúti jelzések

20. § (1) A járda (járdasziget) szélén levő fekete-fehér színű lánc-, illetőleg csőkorlát vagy más hasonló berendezés azt jelzi, hogy a gyalogosnak az úttestre lépnie tilos.

(2) Az út kanyarulatát - veszélyes útkanyarulatban a veszélyt jelző táblán felül - az útkanyarulatban elhelyezett olyan tábla is jelezheti, amelyen nyílalakú fekete-fehér sávok mutatnak a továbbhaladás irányába (159. ábra).

159. ábra

(3) Az úttestnek, illetőleg az úttest egy részének a lezárását piros-fehér színű korlát, továbbá nyíl alakban vagy ferdén sávozott tábla, terelőfűzér vagy terelőbóják, éjszaka és korlátozott látási viszonyok esetében ezen felül folyamatos piros vagy villogó sárga fényt adó lámpák is jelzik.

(4) A fekete-fehér színű sorompó azt jelzi, hogy a lezárt területre engedély nélkül behajtani tilos.

(5) Négyszögletű fekete alapon fehér számértéket feltüntető jelzés azt a sebességet (km/órában) jelzi, amellyel forgalomirányító fényjelző készülékek előtt az egyenletes haladás érdekében közlekedni célszerű (160. ábra).

160. ábra

(6) "Gyermekszállítás" (160/a. ábra), a személyszállító jármű elején és hátulján elhelyezett tábla az álló jármű környezetében kíséret nélküli gyermekek közlekedésére figyelmeztet.

160/a. ábra

20/A. § Egyes közúti jelzésekre vonatkozó külön rendelkezések

A 11-18. és a 20. §-ban meghatározott közúti jelzések ábráiban a feliratok, a számértékek, a továbbhaladás irányát jelző nyilak, az útkereszteződések és útszűkületek alaprajzi vázlatait feltüntető vonalak, továbbá az egyéb területek alaprajzi vázlatai (74., 106., 111., 112., 130., 138., 139., 155., 156. és 157. ábra) példálózó jellegűek; e jelzések mindenkor a tényleges helyzetet, illetőleg szabályozást tüntetik fel.

III. RÉSZ

A gyalogosokra és a járművek utasaira vonatkozó szabályok

Gyalogosok közlekedése

21. § (1) A gyalogosnak a járdán, ahol pedig járda nincs, a leállósávon, az útpadkán vagy a kerékpárúton kell közlekednie.

(2) Ha az úton sem járda, sem leállósáv, sem útpadka, sem kerékpárút nincs - vagy az a gyalogosközlekedésre, illetőleg a kerekes székkel való közlekedésre alkalmatlan -, a gyalogosok az úttesten közlekedhetnek.

(3) Ha a gyalogosok az úttesten közlekednek, az úttest szélén, egysorban

a) lakott területen lehetőleg a menetirány szerint a bal oldalon, lakott területen kívül mindig a bal oldalon, a járműforgalommal szemben,

b) a segédmotoros kerékpárt vagy kerékpárt toló, továbbá a kerekes székkel közlekedő mozgáskorlátozott gyalogosok mindig a menetirány szerint a jobb oldalon haladhatnak.

(4) A gyalogosnak az úton olyan tárgyat, illetőleg anyagot, amely sérülést, rongálást vagy szennyezést okozhat, csak megfelelően becsomagolva szabad vinnie. Olyan tárggyal, amely méretei miatt a gyalogosforgalmat zavarná, az úttesten - a menetirány szerinti jobb oldalon, az úttest szélén - kell közlekedni; éjszaka és korlátozott látási viszonyok között az ilyen tárggyal közlekedő gyalogosnak a járművek vezetői által elölről és hátulról kellő távolságból észlelhető lámpát kell vinnie.

(5) A gyalogos az úttesten a kijelölt gyalogosátkelőhelyen, ha pedig a közelben kijelölt gyalogosátkelőhely nincs,

a) lakott területen levő főútvonalon az útkereszteződésnél (a járda meghosszabbított vonalában), valamint a menetrend szerint közlekedő jármű megállóhelyén levő járdasziget és az ahhoz közelebb eső járda között (a járdasziget teljes hosszában),

b) egyéb helyen bárhol,

a legrövidebb áthaladást biztosító irányban mehet át.

(6) A gyalogos az úttestre akkor léphet, ha meggyőződött annak veszélytelenségéről. Az úttestre váratlanul nem léphet, köteles az úttesten késedelem nélkül átmenni és tartózkodni minden olyan magatartástól, amely a járművek vezetőit megzavarhatja vagy megtévesztheti.

(7) A kijelölt gyalogosátkelőhelyen áthaladó gyalogosnak a járművekkel szemben elsőbbsége van. Ugyancsak elsőbbsége van - kijelölt gyalogosátkelőhely hiányában is - az útkereszteződésnél áthaladó gyalogosnak azokkal a járművekkel szemben, amelyek arra az útra kanyarodnak be, amelyen a gyalogos áthalad. A megkülönböztető jelzéseket használó gépjárművekkel szemben azonban a gyalogosnak elsőbbsége ezeken a helyeken sincs.

(8) A gyalogos olyan helyen, ahol a járművekkel szemben elsőbbsége nincs, mielőtt az úttestre lép, köteles meggyőződni arról, hogy áthaladásával a járműforgalmat nem zavarja. Nem léphet az úttestre, ha a jármű olyan közel van, hogy annak zavarása nélkül az úttesten átmenni nem tud.

(9) A gyalogosnak tilos

a) híd, alagút, aluljáró, felüljáró úttestjén áthaladni;

b) olyan helyen, ahol a járművekkel szemben elsőbbsége nincs, a szabad kilátást gátló akadály (nagyobb álló jármű stb.) közelében az úttestre lépni;

c) lánc-, illetőleg csőkorlátot, sorompót kinyitni, azon átmászni, alatta átbújni, illetőleg azt megkerülve elzárt területre (úttest, útszakasz, vasúti pálya stb.) lépni;

d) villamospályán közlekedni, vasúti vagy zárt villamospályán - a kiépített átkelőhelyen kívül - áthaladni;

e) autópályán (a leállósávon is) közlekedni, valamint áthaladni;

f) autóúton (a leállósávon és az útpadkán is) közlekedni, valamint útkereszteződésen kívül áthaladni;

g) az úttesten áthaladni, ha a közelben gyalogos alul- vagy felüljáró van.

(10) Vasúti pályán (vasúti átjárón vagy más kiépített átkelőhelyen) a gyalogos csak akkor haladhat át, ha meggyőződött arról, hogy vasúti jármű nem közeledik. Nem haladhat át a gyalogos, ha a jelzőberendezés a továbbhaladás tilalmát jelzi.

(11) Főútvonalon 6 éven aluli gyermeket felügyelet nélkül hagyni tilos.

BH1998. 7. A város belterületén a folyamatos kocsisorban a gyalogátkelőhelynek 36-37 km/óra sebességgel történő megközelítése megfelel a fokozott óvatosság követelményének, ezért ha a gyalogos kellő körültekintés nélkül, a féktávolságon belül az ilyen sebességgel haladó jármű elé lép, és balesetet szenved, a jármű vezetője nem tartozik büntetőjogi felelősséggel [Btk. 187. § (1) és (2) bek. a) pont, KRESZ 21. § (6) bek., 43. § (2) bek.].

BH1997. 430. A lakott területen kívül, korlátozott látási viszonyok mellett, az úttest széléhez viszonyítva megfelelő oldaltávolságot tartva közlekedő személygépkocsi vezetője nem felel annak a sértettnek az elütéséért, aki szabálytalanul, az úttesten - annak szélétől egy méterre - álló kivilágítatlan kerékpárjára fahasábokat rakva az úttest jelentős részét elfoglalja [Btk. 187. § (1) bek., KRESZ 21. § (1) és (3) bek., 26. § (4) bek., 54. § (7) bek. e) pont].

BH1996. 459. I. A halálos közúti baleset gondatlan okozásának a vétségében nem állapítható meg a túlzott sebességgel nem haladó gépkocsivezető bűnössége, aki az esti sötétségben, a fényvisszaverő prizmával nem rendelkező és kivilágítatlan kerékpárját ittasan, sötét ruhában toló sértettet - aki a jelzőtábla tiltó rendelkezései szerint ott jogszerűen nem is tartózkodhatott volna - halálra gázolja [Btk. 187. § (2) bek. b) pont, KRESZ 21. § (1)-(2) bek., (3) bek. b) pont].

BH1996. 408. A halálos közúti baleset gondatlan okozása vétségében nem állapítható meg a gépkocsivezető bűnössége, aki az éjszakai sötétségben a járművet megengedett sebességgel, tompított világítással vezetve, a főútvonalon szabálytalanul és féktávolságon belül, ittasan áthaladó gyalogost halálra gázolja [Btk. 187. § (2) bek. b) pont, KRESZ 26. § (4) bek., 21. § (8) bek.].

BH1995. 7. Halálos közúti baleset gondatlan okozásának minősül annak a vádlottnak a cselekménye, aki óvatlanul és a sebesség csökkentése nélkül közelíti meg a kijelölt gyalogos-átkelőhelyet, amelyen és amelynek közelében gyalogosok is tartózkodnak, és elüti a váratlanul és féktávolságon belül a járdáról lelépő 12 éves sértettet, aki később a sérüléseibe belehal [Btk. 187. § (2) bek. b) pont, KRESZ 43. § (2) bek., 21. § (6) és (8) bek.].

BH1993. 596. Az autóúton 88 km/óra sebességgel haladó jármű esetében a relatív sebességtúllépés fel sem merülhet, minthogy a járművezetőnek reálisan nem kell számolnia azzal, hogy az úttesten kivilágítatlan személygépkocsi és mellette gyalogos tartózkodik [Btk. 187. § (2) bek. a) pont, KRESZ 21. § (9) bek. j) pont, 26. § (4) bek., 37. § (4) bek., 45. § (1) bek.].

BH1993. 215. Nincs helye az éjszakai sötétségben gépkocsit vezető terhelt büntetőjogi felelőssége megállapításának, ha a kivilágítatlan és fényvisszaverő prizmával fel nem szerelt, kerékpárját súlyos fokban ittasan és szabálytalanul toló sértett maga hozza létre a halálos eredménnyel járó balesetnél a közvetlen veszélyhelyzetet [Btk. 187. § (2) bek. b) pont, KRESZ 21. § (1) bek., 26. § (4) bek., 54. § (6) bek.].

BH1990. 365. A sértett közrehatásának a súlyos testi sértést okozó ittas járművezetés bűntette esetén olyan jelentősége lehet, amely a kiszabott szabadságvesztés végrehajtásának a felfüggesztését eredményezheti [Btk. 89. § (1) bek., 188. § (2) bek. a) pont, KRESZ 21. § (2) bek.].

BH1983. 386. I. A közlekedési szabály kiemelkedően durva megsértését valósítja meg az a gépkocsivezető, aki a sebességkorlátozásra vonatkozó rendelkezések megszegése miatt nem képes a kijelölt gyalogátkelőhelyen áthaladó gyermekek elsőbbségét biztosítani és az egyik gyermeket elütve súlyos sérülést okoz. [Btk. 187. § (1) bek., 83. §, 89. § (1) bek., KRESZ 21. § (6) bek. a) pont, 43. §].

BH1981. 488. I. Az úttesten éjszaka keresztben fekvő gyalogos elütéséért a jármű vezetője csak akkor tehető felelőssé, ha a baleset elhárítására vonatkozó kötelezettségének felróható okból nem tesz eleget [Btk. 187. § (2) bek. b) pont, KRESZ 21. § (2) és (6) bek.].

BH1980. 363. I. A kijelölt gyalogátkelőhelyen haladó gyalogost nem terheli olyan kötelezettség, hogy az átkelőhely közepére érve felmérje a jobb kéz felöl közeledő forgalom tényleges helyzetét, ezért ennek elmulasztása esetén a bekövetkezett balesetben való közrehatása szóba sem kerülhet [KRESZ 21. § (7) bek., 43§ (2) bek.].

BH1980. 273. A járművezetéstől eltiltás alkalmazása nem indokolt, ha a baleset nem elsősorban a járművezetésben való járatlansággal vagy a kötelező figyelem súlyos elhanyagolásával, hanem döntő módon a sértett közrehatásával okozati összefüggésben következett be [1961. évi V. törvény 58. § (1) bek., 187. § (2) bek. a) pont. KRESZ 21. § (3) bek., 26. § (1) és (4) bek. és 54. § (6) bek.].

BH1978. 106. A gyalogosnak a kijelölt gyalogátkelőhelyen feltétlen elsőbbsége van, ezért ezen a helyen nincs megállásban vagy járdára visszalépésben megnyilvánuló elhárítási kötelezettsége, és az őt itt ért baleset során közrehatása nem állapítható meg [1961. évi V. törvény 194. § (1) bek., 1/1975. (II. 5.) KPM-BM sz. r. (KRESZ) 21. § (6) bek., 43. § (2) bek., függelék III. fejezet b) pontja].

Gyalogosok zárt csoportjának a közlekedése

22. § (1) Gyalogosok zárt csoportja az úttesten - annak menetirány szerinti jobb szélén - közlekedhet. Hídon a csoport ütemes lépésben nem haladhat.

(2) Éjszaka és korlátozott látási viszonyok között a csoport bal oldalán, elöl előre fehér vagy sárga fényt, hátul pedig hátra piros vagy sárga fényt adó, a járművek vezetői által kellő távolságból észlelhető lámpát kell vinni. Ha a csoport kellően világított lakott területen közlekedik, vagy közvetlenül a csoport előtt és mögött a csoporthoz tartozó, szabályszerűen kivilágított jármű halad, a lámpák használata nem kötelező.

(3) A csoport közlekedésére vonatkozó szabályok megtartásáról a csoport vezetője köteles gondoskodni.

(4) Gyermekek zárt csoportja a járdán, a leállósávon, az útpadkán, illetőleg a kerékpárúton, ha pedig ez nincs (vagy nem járható) - az (1)-(3) bekezdésben foglalt rendelkezések megtartásával - az úttesten közlekedhet.

A járművek utasaira vonatkozó szabályok

23. § (1) Az utas csak álló járműre szállhat fel és csak álló járműről szállhat le.

(2) Az utasnak tilos

a) a vezetőt a vezetésben zavarni;

b) állva utazni, kivéve autóbuszon, trolibuszon és villamoson;

c) a jármű lépcsőjén, illetőleg külső részén utazni;

d) a jármű ablakán vagy ajtaján kihajolni.

(3) A jármű ajtaját az utas csak akkor nyithatja ki, ha ezzel a közlekedés biztonságát, valamint a személy- és vagyonbiztonságot nem veszélyezteti.

(4) Menetrend szerint közlekedő járműre a megállóhelyen kívül felszállni, illetőleg arról leszállni abban az esetben szabad, ha a jármű személyzete erre előzetesen - szóban vagy a vezető által működtetett ajtók kinyitásával - engedélyt adott. Olyan megállóhelynél, ahol a fel- és leszállás közvetlenül az úttestről, illetőleg az úttestre történik, akkor szabad a járdáról az úttestre lépni, ha a jármű a megállóhelyen megállt.

(5) Veszélyes anyagot szállító járművön a vezetőn és a kísérőn kívül személyt szállítani tilos.

IV. RÉSZ

A járműközlekedésre vonatkozó szabályok

I. fejezet

A járműközlekedés általános szabályai

Elindulás

24. § (1) Az úttest széléről elinduló, a várakozó helyről az úttestre ráhajtó, az út más részéről vagy útnak nem minősülő területről az úttestre ráhajtó jármű vezetőjének, az úttesten haladó járművek és gyalogosok részére elsőbbséget kell adni. A zárt pályáról az úttestre ráhajtó villamosnak az úttesten közlekedő járművekkel szemben - a villamossal azonos irányban vagy szemben haladó, irányt nem változtató járműveket ide nem értve - elsőbbsége van.

(2) Az elindulást, illetőleg az úttestre való ráhajtást irányjelzéssel [29. § (2) bekezdés] jelezni kell.

(3) Lakott területen belül a járművek vezetői kötelesek az elindulási szándékot jelző, menetrend szerint közlekedő autóbusznak és trolibusznak a megállóhelyről való elindulását (a jobb szélső forgalmi sávba való besorolását) - ha ez hirtelen fékezés nélkül megtehető - lassítással, szükség esetén megállással is lehetővé tenni. Az autóbusz, illetőleg a trolibusz vezetője azonban ilyen esetben is csak akkor indulhat el, ha meggyőződött annak veszélytelenségéről.

BH1996. 8. A halálos közúti baleset gondatlan okozásának a vétségében helytálló a bűnösség megállapítása, ha a személygépkocsi vezetője akkor kezdi meg az előtte haladó jármű előzését, amikor a gépkocsija előzését már más jármű megkezdte, és az előző jármű ennek folytán kisodródik, fának ütközik és az út szélén álló gyalogost halálra gázolja [Btk. 187. § (2) bek. b) pont, KRESZ 24. § (1) bek. b) pont].

BH1989. 7. Ha a zárt pályán haladó villamos-szerelvény keresztezi a közutat, a közúti jármű vezetője köteles áthaladási elsőbbséget adni a sínen közlekedő járműnek [Btk 187. § (2) bek. b) pont, KRESZ 24. § (1) bek, 53. §].

Haladás az úton

25. § (1) Járművel a forgalmi, az időjárási és látási viszonyoknak, továbbá az útviszonyoknak (az út vonalvezetésének, az útburkolat minőségének és állapotának) megfelelően kell közlekedni; figyelemmel kell lenni a jármű sajátosságaira, az utasokra és a rakományra.

(2) Járművel az úttesten - az előzés és kikerülés esetét kivéve - annak menetirány szerinti jobb oldalán, az út- és forgalmi viszonyok szerint lehetséges mértékben jobbra tartva kell közlekedni. Lassú járművel, kerékpárral, állati erővel vont járművel, kézi kocsival, hajtott (vezetett) állattal, valamint lassan haladó járművel - ha az út- és forgalmi viszonyok lehetővé teszik - szorosan az úttest jobb széléhez húzódva kell haladni. Párhuzamos közlekedésre alkalmas úttesten a jobbra tartásra a külön szabályok (36. §) az irányadók.

(3) Az autóbuszöblöt, az autóbusz forgalmi sávot, a kapaszkodó sávot, a gyorsító és lassító sávot, valamint a kerékpársávot a (2) bekezdésben említett jobbra tartási, illetőleg az úttest jobb szélén való haladási kötelezettség szempontjából figyelmen kívül kell hagyni. A kerékpársávon csak kerékpárral szabad közlekedni - az egyirányú forgalmú úton kijelölt kerékpársáv kivételével - az úttest menetirány szerinti jobb oldalának haladási irányával azonos irányban.

(4) Olyan úton, amelyen három, egymástól elkülönített úttest van, járművel a középső és a menetirány szerinti jobb szélső úttesten szabad közlekedni. Az ilyen út középső úttestjén kétirányú, a szélső úttestjein egyirányú forgalom van.

(5) Ha jelzőtábla jelzéséből más nem következik, az úttest menetirány szerinti jobb és bal oldalát elválasztó járdasziget mellett jobbról kell, egyéb helyen levő járdasziget mellett jobbról és balról is szabad elhaladni.

(6) Járda, járdasziget és kerékpárút mellett tilos úgy haladni, hogy a jármű vagy rakománya ezek fölé nyúljék.

BH2000. 402. A vadnak gyorsforgalmi utakon való hirtelen felbukkanása a vadászatra jogosult fokozott veszéllyel járó tevékenysége körében bekövetkezett elháríthatatlan oknak (rendellenességnek) minősül [Ptk. 346. § (2)-(3) bek., 1/1975. (II. 5.) KPM-BM r. 25. § (1) bek., 26. § (1) és (4) bek.].

BH1999. 149. Amennyiben a közúton a kétirányú forgalmat záróvonal választja el, a közúti baleset gondatlan okozásának a vétsége megállapítható, ha a járművezető a záróvonalat átlépi, és a forgalmi elsőbbséget élvező, szemből haladó jármű vezetője - az előzésre vonatkozó rendelkezések megtartása mellett - a szabálytalanul közlekedő jármű haladása miatt jobbra kényszerülve okoz sérülést az előzött jármű vezetőjének [Btk. 187. § (1) bek., KRESZ 25. § (2) bek.].

BH1998. 520. A maradandó fogyatékosságot eredményező közúti baleset gondatlan okozása vétségében a terhelt bűnösségének a kimondása törvényes, ha a jogerős ítéletében megállapított tényállás alapulvételével egyértelmű, hogy a terheltnek felróható abszolút és relatív sebességtúllépésben jelentkező közlekedési szabályszegése közvetlen okozati összefüggésben állt azzal, hogy a terhelt a hosszú útkanyarban a járművét állóra fékezve, az áttért a menetirány szerinti bal oldalra és összeütközött az ott - a felezővonal közvetlen közelében - haladó, a sértett által vezetett gépkocsival [Btk. 187. § (2) bek. a) pont, KRESZ 25. § (1) bek., 26. § (1) bek. a) pont III. tétel].

BH1997. 163. Nem róható az elkövető terhére a jobbra tartási kötelezettség formális megszegése és a lakott területen belül a megengedett sebesség túllépése, ha a szabályszegések a bekövetkezett balesettel okozati összefüggésben nem állnak, mivel az adott út- és forgalmi viszonyok mellett a felezővonal megközelítése indokolt volt, és a baleset azért következett be, mert a szembejövő jármű vezetője a felezővonalat átlépte [Btk. 187. §, KRESZ 25. § (2) bek., 26. § (1) bek. a) pont].

BH1990. 168. Büntetéskiszabási szempontok a nem közúton okozott közlekedési baleset esetén [Btk. 187. § (2) bek. a) pont, 51. §, 83. §, KRESZ 25. § (1) bek.].

BH1981. 488. II. Korlátozott látási viszonyok között a jármű csak olyan sebességgel haladhat, amely mellett minden olyan akadály előtt meg tudja állítani járművét, amelyre az adott helyen reálisan számítani kell [KRESZ 25. § (1) bek., 26. § (4) bek.].

BH1978. 108. Súlyos testi sértést okozó gondatlanul elkövetett közlekedési vétség valósul meg annak részéről, aki a jármű vezetését olyan személynek engedi át, akiről tudja, hogy sem járművezetői jogosítványa, sem megfelelő jártassága nincs és az átvevő a gyakorlatlanságával összefüggésben súlyos testi sértéssel járó balesetet okoz [1961. évi V. törvény 194/A. § (1) bek., 17/1968. (IV. 14.) Korm. sz. r. 43. §, 1/1975. (II. 5.) KPM-BM sz. r. (KRESZ) 4. § (2) bek., 25. § (1) bek., 26. § (4) bek.].

Sebesség

26. § (1) Az egyes járművekkel legfeljebb a következő sebességgel szabad közlekedni:

a) személygépkocsival, motorkerékpárral, 2500 kg megengedett legnagyobb össztömeget meg nem haladó gépkocsival

 

 - autópályán

 130 km/óra,

 

 - autóúton

 110 km/óra,

 

 - lakott területen kívül egyéb úton

 90 km/óra,

 

 - lakott területen

 50 km/óra,

b) egyéb gépjárművel - kivéve a motoros triciklit - valamint gépjárműből és pótkocsiból álló járműszerelvénnyel

 

 - autópályán

 80 km/óra,

 

 - lakott területen kívül egyéb úton

 70 km/óra,

 

 - lakott területen

 50 km/óra,

 

 c) villamossal

 50 km/óra,

 d) motoros triciklivel, elromlott járművet vontató gépjárművel, segédmotoros kerékpárral, kerékpárral

 
40 km/óra,

 d/1. hólánccal felszerelt gépjárművel

 50 km/óra,

 e) mezőgazdasági vontatóval, valamint mezőgazdasági vontatóból és pótkocsiból álló járműszerelvénnyel

 
30 km/óra,

 f) lassú járművel, valamint lassú járműből és pótkocsiból álló járműszerelvénnyel

 
25 km/óra,

 g) olyan járművel, amelynek kerekei fúvott gumiabronccsal felszerelve nincsenek

 
20 km/óra,

 h) pótkocsinak nem minősülő fék nélküli vontatmányt (mezőgazdasági vagy ipari munkagépet) vontató mezőgazdasági vontatóval és lassú járművel

 
 
15 km/óra.

(2) Ha a "Sebességkorlátozás" jelzőtábla lakott területen 50 km/óránál nagyobb sebességet jelez a 3500 kg megengedett legnagyobb össztömeget meg nem haladó gépkocsival és motorkerékpárral legfeljebb a jelzőtáblán megjelölt sebességgel szabad közlekedni.

(3) Olyan járművel, amelynek megengedett legnagyobb sebességét a műszaki megvizsgálás során az (1) bekezdésben foglaltaknál alacsonyabban állapították meg és ezt a jármű forgalmi engedélyébe (igazolólapjába) bejegyezték, legfeljebb a megállapított sebességgel szabad közlekedni.

(4) A jármű sebességét az (1)-(3) bekezdésben említett sebességhatárokon belül úgy kell megválasztani, hogy a vezető járművét meg tudja állítani az általa belátott távolságon belül és minden olyan akadály előtt, amelyre az adott körülmények között számítania kell.

(5) Nem szabad a járművel indokolatlanul olyan lassan haladni, hogy az a forgalmat akadályozza.

BH2001. 54. A halálos közúti baleset gondatlan okozásának a vétségében nem állapítható meg annak a gépkocsivezetőnek a bűnössége, aki az esti sötétségben a kivilágítatlan kerékpárral, a forgalmi sáv közepén, sötét ruhában haladó sértettet egy balra ívelő kanyarban halálra gázolja, és a távolsági fényszóró helyett a tompított világítást használja [Btk. 187. § (1) bek., (2) bek. b) pont, KRESZ 26. § (4) bek., 44. § (3) bek.].

BH2000. 528. Nem valósítja meg a halálos közúti baleset gondatlan okozásának vétségét a személygépkocsi vezetője, aki az esti órákban, a szemből jövő forgalom miatt tompított világítással, 65-70 km/óra sebességgel vezeti a járművét, és a sötét ruházatban, enyhén ittasan, kivilágítatlan kerékpárral haladó sértettet az úttest jobboldali szélétől 1,8 m távolságban elüti, melynek során a sértett halálos kimenetelű sérüléseket szenved [Btk. 187. § (1) bek., (2) bek. b) pont, KRESZ 26. § (4) bek.].

BH2000. 480. ha a megvádolt személy elkövetett ugyan - akár több vonatkozásban is, akár szándékosan, akár gondatlanságból - közlekedési szabályszegést, de a súlyos eredménnyel járó baleset nem ezzel, hanem a közlekedésben részt vevő más személy szabálysértésével hozható okozati összefüggésbe: felmentő ítéleti rendelkezés meghozatala indokolt, és a közlekedési szabályszegés ténye legfeljebb a balesetért felelős személy javára jelentkező közreható okként (concausa) értékelhető [Btk. 187. § (1) bek., (2) bek. b) pont, 47. § (3) bek., KRESZ 26. § (1) bek. b) pont 2. ford., 34. § (1) bek. a) pont, 46. § (2) bek., 48. § (5) bek., 1968. évi I. tv. 17/A. § d) pont, 17/1968. (IV. 14.) Korm. r. 51. §, Be. 61. § (4) bek., 258. § (1) bek. a) pont].

BH2000. 402. A vadnak gyorsforgalmi utakon való hirtelen felbukkanása a vadászatra jogosult fokozott veszéllyel járó tevékenysége körében bekövetkezett elháríthatatlan oknak (rendellenességnek) minősül [Ptk. 346. § (2)-(3) bek., 1/1975. (II. 5.) KPM-BM r. 25. § (1) bek., 26. § (1) és (4) bek.].

BH1999. 196. A közúti baleset gondatlan okozásának vétségét nem valósítja meg, aki az éjszakai órákban a tengelykapcsoló meghibásodása folytán mozgásképtelenné vált és az úttest jelentős részét elfoglaló, kivilágított gépkocsija mögé állva, karjelzéssel törekedett a közeledő jármű vezetőjét az akadályra figyelmeztetni, ennek ellenére a balesetet - amelynek eredményeként két személy súlyos testi sérülést szenvedett - nem tudta elhárítani [Btk. 187. § (1) bek., KRESZ 26. § (4) bek., 33. § (1) bek., 56. §].

BH1998. 520. A maradandó fogyatékosságot eredményező közúti baleset gondatlan okozása vétségében a terhelt bűnösségének a kimondása törvényes, ha a jogerős ítéletében megállapított tényállás alapulvételével egyértelmű, hogy a terheltnek felróható abszolút és relatív sebességtúllépésben jelentkező közlekedési szabályszegése közvetlen okozati összefüggésben állt azzal, hogy a terhelt a hosszú útkanyarban a járművét állóra fékezve, az áttért a menetirány szerinti bal oldalra és összeütközött az ott - a felezővonal közvetlen közelében - haladó, a sértett által vezetett gépkocsival [Btk. 187. § (2) bek. a) pont, KRESZ 25. § (1) bek., 26. § (1) bek. a) pont III. tétel].

BH1997. 516. az elsőbbségadásra kötelezett jármű vezetőjét ez a kötelezettség a védett útvonalon közlekedő jármű sebességétől függetlenül terheli [Btk. 187. § (1) bek, KRESZ 26. §, 28. § (2) bek b) pont és (3) bek., 3. § c) pont].

BH1997. 430. A lakott területen kívül, korlátozott látási viszonyok mellett, az úttest széléhez viszonyítva megfelelő oldaltávolságot tartva közlekedő személygépkocsi vezetője nem felel annak a sértettnek az elütéséért, aki szabálytalanul, az úttesten - annak szélétől egy méterre - álló kivilágítatlan kerékpárjára fahasábokat rakva az úttest jelentős részét elfoglalja [Btk. 187. § (1) bek., KRESZ 21. § (1) és (3) bek., 26. § (4) bek., 54. § (7) bek. e) pont].

BH1997. 269. I. A halálos közúti baleset gondatlan okozásának vétségében az elvárhatóság hiányában nem állapítható meg a gépjárművezető bűnössége, aki a fényvisszaverő prizma nélküli kerékpárjával ittasan haladó sértettet elüti, és az halálos kimenetelű sérülést szenved [Btk. 187. § (1) bek., (2) bek. b) pont, KRESZ 26. § (4) bek.].

BH1997. 163. Nem róható az elkövető terhére a jobbra tartási kötelezettség formális megszegése és a lakott területen belül a megengedett sebesség túllépése, ha a szabályszegések a bekövetkezett balesettel okozati összefüggésben nem állnak, mivel az adott út- és forgalmi viszonyok mellett a felezővonal megközelítése indokolt volt, és a baleset azért következett be, mert a szembejövő jármű vezetője a felezővonalat átlépte [Btk. 187. §, KRESZ 25. § (2) bek., 26. § (1) bek. a) pont].

BH1996. 408. A halálos közúti baleset gondatlan okozása vétségében nem állapítható meg a gépkocsivezető bűnössége, aki az éjszakai sötétségben a járművet megengedett sebességgel, tompított világítással vezetve, a főútvonalon szabálytalanul és féktávolságon belül, ittasan áthaladó gyalogost halálra gázolja [Btk. 187. § (2) bek. b) pont, KRESZ 26. § (4) bek., 21. § (8) bek.].

BH1996. 296. Gondatlanság hiányában az úri. relatív sebességtúllépésre hivatkozva sem állapítható meg annak a gépkocsivezetőnek a büntetőjogi felelőssége, aki a lakott területen kívül, az esti sötétségben, a sötét ruhába öltözött és a közúton szabálytalanul, ittasan áthaladó gyalogost halálra gázolja [Btk. 187. § (2) bek. b) pont, KRESZ 26. § (4) bek.].

BH1996. 242. A közúti baleset okozásának vétsége miatt nem állapítható meg a bűnössége annak a gépkocsivezetőnek, aki éjszaka, tompított világítással és csökkentett sebességgel haladva a kivilágítatlan, prizma nélküli kerékpárral, sötét ruhában közlekedő és ittas sértettet a féktávolságon belül észleli és emiatt elüti, ha a sértett még a reálisan elvárható sebességnél lassabb haladása esetén is csak a féktávolságon belül lett volna észlelhető [Btk. 187. § (2) bek. b) pont, KRESZ 5. § (1) bek. a) és b) pont, 26. § (4) bek.].

BH1995. 78. A halálos közúti baleset gondatlan okozásának a vétsége miatt a bűnösség megállapítása és a büntetés kiszabása nem tekinthető törvénysértőnek, ha a terhelt a főútvonalon a gépkocsi sebességének a jelentős túllépésével haladva gázolja halálra - az egyébként az úttesten szabálytalanul áthaladó - gyalogosokat [Btk. 187. § (2) bek. b) pont, KRESZ 26. § (1) bek. a) pont és (4) bek.].

BH1993. 596. Az autóúton 88 km/óra sebességgel haladó jármű esetében a relatív sebességtúllépés fel sem merülhet, minthogy a járművezetőnek reálisan nem kell számolnia azzal, hogy az úttesten kivilágítatlan személygépkocsi és mellette gyalogos tartózkodik [Btk. 187. § (2) bek. a) pont, KRESZ 21. § (9) bek. j) pont, 26. § (4) bek., 37. § (4) bek., 45. § (1) bek.].

BH1993. 215. Nincs helye az éjszakai sötétségben gépkocsit vezető terhelt büntetőjogi felelőssége megállapításának, ha a kivilágítatlan és fényvisszaverő prizmával fel nem szerelt, kerékpárját súlyos fokban ittasan és szabálytalanul toló sértett maga hozza létre a halálos eredménnyel járó balesetnél a közvetlen veszélyhelyzetet [Btk. 187. § (2) bek. b) pont, KRESZ 21. § (1) bek., 26. § (4) bek., 54. § (6) bek.].

BH1990. 458. A halálos közúti baleset gondatlan okozása vétségében való bűnösség megállapításának nincs helye, ha a lakott területen megengedett sebességgel haladó gépkocsi vezetője a sötét ruházatban az úttesten ittasan fekvő sértettet későn észlelve járművével már nem képes kikerülni, és a sértett halálát eredményező sérülést okoz [Btk. 187. § (2) bek. b) pont, KRESZ 26. § (4) bek.].

BH1984. 138. Ittas járművezetés megállapítása esetén is vizsgálni kell, hogy a bekövetkezett sérüléssel járó baleset tekintetében is megállapítható-e a büntetőjogi felelősség [Btk. 188. § (1) bek., (2) bek. c) pont, KRESZ 26. § (4) bek. 34. § (1) bek. d) pont, 35. § (1) bek.].

BH1981. 488. II. Korlátozott látási viszonyok között a jármű csak olyan sebességgel haladhat, amely mellett minden olyan akadály előtt meg tudja állítani járművét, amelyre az adott helyen reálisan számítani kell [KRESZ 25. § (1) bek., 26. § (4) bek.].

BH1980. 273. A járművezetéstől eltiltás alkalmazása nem indokolt, ha a baleset nem elsősorban a járművezetésben való járatlansággal vagy a kötelező figyelem súlyos elhanyagolásával, hanem döntő módon a sértett közrehatásával okozati összefüggésben következett be [1961. évi V. törvény 58. § (1) bek., 187. § (2) bek. a) pont. KRESZ 21. § (3) bek., 26. § (1) és (4) bek. és 54. § (6) bek.].

BH1978. 108. Súlyos testi sértést okozó gondatlanul elkövetett közlekedési vétség valósul meg annak részéről, aki a jármű vezetését olyan személynek engedi át, akiről tudja, hogy sem járművezetői jogosítványa, sem megfelelő jártassága nincs és az átvevő a gyakorlatlanságával összefüggésben súlyos testi sértéssel járó balesetet okoz [1961. évi V. törvény 194/A. § (1) bek., 17/1968. (IV. 14.) Korm. sz. r. 43. §, 1/1975. (II. 5.) KPM-BM sz. r. (KRESZ) 4. § (2) bek., 25. § (1) bek., 26. § (4) bek.].

FBK 1991/40. Ha a sebességkorlátozás jelzőtábla lakott területen 60 km/óránál nagyobb sebességet jelez, személygépkocsival legfeljebb a jelzőtáblán megjelölt sebességgel lehet haladni [KRESZ 26. § (2) bek.]

Követési távolság

27. § (1) Járművel másik járművet csak olyan távolságban szabad követni, amely elegendő ahhoz, hogy az elöl haladó jármű mögött - ennek hirtelen fékezése esetében is - meg lehessen állni.

(2) Olyan járművel, illetőleg járműszerelvénnyel, amelynek megengedett együttes tömege a 3500 kg-ot vagy hosszúsága a 7 métert meghaladja, lakott területen kívül másik jármű mögött olyan követési távolságot kell tartani, hogy a két jármű közé legalább egy - előzést végrehajtó - személygépkocsi biztonságban besorolhasson.

Nincs szükség ilyen követési távolság tartására

a) ha

- a vezető előzésre készül fel,

- az úttest menetirány szerinti jobb oldalán két vagy több forgalmi sáv van, vagy

- az úton az előzés tilos,

b) fegyveres erők oszlopban haladó gépjárművei között,

c) egy nyomon haladó jármű (kétkerekű motorkerékpár, segédmotoros kerékpár vagy kerékpár) követése esetén.

(3) A jármű sebességét hirtelen fékezéssel csökkenteni csak abban az esetben szabad, ha ezt a személy- vagy vagyonbiztonság megóvása szükségessé teszi.

(4)

BH2001. 211. I. A halálos tömegszerencsétlenséget eredményező közúti baleset gondatlan okozásának vétségében a vádlott bűnössége nem állapítható meg, ha a fellebbezési eljárásba bevont műszaki szakértő megállapítása szerint a balesetet fékhiba idézte elő, de az eljárás során nem került sor a fékszerkezet megbontására, és erre már utólagosan nincs lehetőség, ennek folyományaként pedig nem állapítható meg, hogy a fékhiba karbantartási hiányosságra vagy hirtelen fellépő olyan műszaki hibára vezethető-e vissza, amely a járművezető részéről elháríthatatlan [Btk. 187. § (2) bek. c) pont, Be. 61. § (4) bek., 214. § (3) bek. b) pont, KRESZ 27. § (1) bek.].

Elsőbbség az útkereszteződésben

28. § (1) Az útkereszteződésben - ha a (2) bekezdés rendelkezéseiből más nem következik - a járművel elsőbbséget kell adni

a) a jobbról érkező minden jármű és

b) a balról érkező villamos

részére.

(2) A másik jármű érkezési irányától függetlenül elsőbbséget kell adni az útkereszteződésben

a) minden járművel a megkülönböztető fény- és hangjelzést együttesen használó gépjármű részére, továbbá minden ilyen gépjárművekkel kísért (közrefogott), zárt csoportban haladó megkülönböztető fényjelzést használó gépjármű részére;

b) az olyan útról érkező járművel, amelyen az útkereszteződés előtt "Elsőbbségadás kötelező" vagy "Állj! Elsőbbségadás kötelező" jelzőtábla van, a keresztező - illetőleg a kiegészítő táblán vastag vonallal jelzett - útról érkező jármű részére;

c) földútról érkező járművel a szilárd burkolatú útról érkező jármű részére;

d) körforgalomban haladó járművel a körforgalmat keresztező villamos részére.

(3) Útkereszteződést járművel csak olyan sebességgel szabad megközelíteni, hogy a vezető eleget tehessen elsőbbségadási kötelezettségének és e tekintetben másokat a jármű sebességével ne tévesszen meg.

6/1998. Büntető jogegységi határozat  a közúti közlekedés szabályai szerint elsőbbségadásra kötelezett felelősségéről

BH1998. 413. ha az azonos irányú forgalom két vagy több forgalmi sávon bonyolódik, a védett úton közlekedő jármű elsőbbsége a kereszteződés teljes területére vonatkozik [Btk. 187. § (1) bek., KRESZ 28. § (2) bek. b) pont].

BH1998. 413. II. A közúti baleset bekövetkezése esetén a baleset valamennyi okát vizsgálni kell, és a büntetőjogi felelősség kérdése csak az adott közlekedési helyzetre irányadó valamennyi rendelkezés együttes vizsgálata alapján, és nem csupán az egyik járművezető közlekedési magatartására (a kanyarodásra) vonatkozó szabályok értékelésével dönthető el [Btk. 187. § (1) bek., KRESZ 28. § (2) bek. b) pont és (3) bek., 31. § (1) bek. b) pont, KRESZ Függelék III/b. pont].

BH1998. 213. A vádlott megvalósítja a közúti baleset gondatlan okozásának vétségét, ha a járművel a jobbra, kis ívben kikanyarodása során úgy halad be a párhuzamos közlekedésre alkalmas főútvonal belső forgalmi sávjába, hogy ennek során nem biztosítja az ott haladó jármű forgalmi elsőbbségét és ezáltal a sértettnek 8 napot meghaladó gyógytartamú testi sérülését idézi elő, minthogy a közúti közlekedés biztonságát alapvetően az elsőbbség megadására vonatkozó szabályok biztosítják [Btk. 187. § (1) bek., KRESZ 28. § (2) bek. b) pont és (3) bek., 31. § (1) bek. b) pont, KRESZ I. sz. függelék II/b) pont].

BH1997. 516. az elsőbbségadásra kötelezett jármű vezetőjét ez a kötelezettség a védett útvonalon közlekedő jármű sebességétől függetlenül terheli [Btk. 187. § (1) bek, KRESZ 26. §, 28. § (2) bek b) pont és (3) bek., 3. § c) pont].

BH1996. 9. Az áthaladási elsőbbségre vonatkozó közlekedési szabály durva megsértése folytán a két személy halálát is eredményező halálos közúti baleset gondatlan okozásának a vétsége esetén végrehajtandó szabadságvesztés és a közúti járművezetéstől eltiltás mellékbüntetés kiszabása indokolt [Btk. 187. § (2) bek. b) pont, KRESZ 28. § (2) bek. b) pont és (3) bek.].

BH1984. 296. Járművezetéstől eltiltás kiszabását önmagában nem indokolja az, hogy a terheltet a rendőrhatóság közlekedési szabálysértésért korábban már egy alkalommal megbírságolta [Btk. 58. § (1) bek., 187. § (1) bek., KRESZ 28. § (2) bek. c) pont, BK. 107. sz.]

Irányváltoztatás, irányjelzés

29. § (1) Aki járművel irányt változtat (terelővonalat, az úttest szélét vagy képzeletbeli felezővonalát átlépi, forgalmi sávot változtat, másik útra bekanyarodik, főútvonalról vagy szilárd burkolatú útról letér stb.) köteles az azonos irányban vagy szemben haladó, irányt nem változtató járműveknek elsőbbséget adni.

(2) Az irányváltoztatást - ide nem értve a körforgalmú útra történő bekanyarodást - a művelet előtt kellő időben megkezdett és annak befejezéséig folyamatosan adott irányjelzéssel kell jelezni. E rendelkezést kell alkalmazni a körforgalmú útról történő letérés esetében is. A jármű vezetője egyéb esetben (pl. útkereszteződésben kanyarodó főútvonalon való továbbhaladás esetén) is adhat irányjelzést, ha ezzel továbbhaladási irányáról a közlekedés más résztvevői számára többlettájékoztatást ad, az irányjelzés azonban megtévesztő nem lehet.

(3) Az irányjelzést irányjelző készülékkel, ilyen készülékkel fel nem szerelt jármű esetében pedig karral vagy jelzőtárcsával kell adni, oly módon, hogy az elölről, hátulról és a megfelelő oldalról jól látható legyen.

BH1987. 342. I. Maradandó fogyatékosságot eredményező közúti baleset gondatlan okozása esetén végrehajtásában felfüggesztett szabadságvesztésre ítélt terhelt esetében nincs helye az előzetes bírósági mentesítés alkalmazásának, ha a gondatlanság foka jelentős és a súlyos eredmény kizárólag a terhelt magatartása folytán jött létre [Btk. 104. § (1) bek., 187. § (2) bek. a) pont, KRESZ 29. § (1) bek.].

BH1981. 350. A közúti baleset gondatlan okozásának vétsége valósul meg, ha az úttest jobb oldalán folyamatosan haladó kerékpáros szabálytalan irányváltoztatással idézi elő a súlyos testi sérülést okozó balesetet [Btk. 187. § (1) bek., KRESZ 29. § (1) bek.].

Hangjelzés

30. § Hangjelzést adni csak balesetveszély esetében, a baleset megelőzése érdekében, valamint - lakott területen kívül - az előzési szándék jelzése céljából szabad.

Bekanyarodás

31. § (1) Az útkereszteződésben másik útra bekanyarodni szándékozó vezető a járművel

a) az útburkolati jelek által meghatározott forgalmi sávba,

b) útburkolati jelek hiányában

- jobbra bekanyarodás esetében az úttest jobb szélére,

- balra bekanyarodás esetében az úttest felezővonala mellé, illetőleg osztottpályás és egyirányú forgalmú úton az úttest bal szélére

köteles - az útkereszteződés előtt kellő távolságban - besorolni. A bekanyarodási szándékot irányjelzéssel [29. § (2) bek.] jelezni kell.

(2) Villamospályával ellátott úttesten, ha az (1) bekezdés b) pontjában foglaltaknak megfelelő besorolás a villamos forgalmát zavarná, a villamos elhaladásához szükséges területet szabadon kell hagyni. A kerékpársávot, továbbá egyirányú forgalmú úton az ellenirányba kijelölt autóbusz sávot a besorolás szempontjából figyelmen kívül kell hagyni.

(3) A járművel másik útra - ha közúti jelzésből más nem következik - jobbra kis ívben, balra nagy ívben kell bekanyarodni, úgy, hogy a jármű bekanyarodás után a menetirány szerinti jobb oldalon maradjon.

(4) Ha a jármű méretei vagy egyéb ok miatt az (1)-(2) bekezdés rendelkezéseit megtartani nem lehet, a bekanyarodást fokozott óvatossággal - szükség esetén erre alkalmas irányító személy igénybevételével - és úgy kell végrehajtani, hogy a bekanyarodó jármű a többi járművet ne veszélyeztesse.

(5) Elsőbbséget kell adni, ha a 28. § (2) bekezdésében foglaltakból más nem következik

a) jobbra vagy balra bekanyarodó járművel

- annak az útnak az úttestjén áthaladó gyalogos részére, amelyre a jármű bekanyarodik, továbbá

- az azonos irányból érkező villamos részére,

b) jobbra bekanyarodó járművel a kerékpársávon vagy az úttest mellett levő, attól jobbra eső kerékpárúton érkező jármű részére,

c) balra bekanyarodó járművel

- az úttesten szemből érkező és egyenesen továbbhaladó vagy jobbra bekanyarodó jármű,

- az úttest mellett levő, attól balra eső kerékpárúton érkező jármű

részére.

(6) A balra bekanyarodó jármű vezetője párhuzamos közlekedésre nem alkalmas úton a bekanyarodást akkor hajthatja végre, ha meggyőződött arról is, hogy balról járművének előzését vagy kikerülését másik jármű nem kezdte meg.

(7) Útkereszteződésen kívül történő bekanyarodásra az (1)-(2) és a (4)-(6) bekezdés rendelkezései az irányadók.

(8) Az útkereszteződésben kanyarodó főútvonal esetén

a) az (5) bekezdés a) pontjában meghatározott szabály a főútvonalon kanyarodó és az arról letérő járműre egyaránt vonatkozik,

b) a főútvonalról letérő járművel elsőbbséget kell adni a főútvonalon továbbhaladó jármű részére.

BH1998. 413. II. A közúti baleset bekövetkezése esetén a baleset valamennyi okát vizsgálni kell, és a büntetőjogi felelősség kérdése csak az adott közlekedési helyzetre irányadó valamennyi rendelkezés együttes vizsgálata alapján, és nem csupán az egyik járművezető közlekedési magatartására (a kanyarodásra) vonatkozó szabályok értékelésével dönthető el [Btk. 187. § (1) bek., KRESZ 28. § (2) bek. b) pont és (3) bek., 31. § (1) bek. b) pont, KRESZ Függelék III/b. pont].

BH1998. 213. A vádlott megvalósítja a közúti baleset gondatlan okozásának vétségét, ha a járművel a jobbra, kis ívben kikanyarodása során úgy halad be a párhuzamos közlekedésre alkalmas főútvonal belső forgalmi sávjába, hogy ennek során nem biztosítja az ott haladó jármű forgalmi elsőbbségét és ezáltal a sértettnek 8 napot meghaladó gyógytartamú testi sérülését idézi elő, minthogy a közúti közlekedés biztonságát alapvetően az elsőbbség megadására vonatkozó szabályok biztosítják [Btk. 187. § (1) bek., KRESZ 28. § (2) bek. b) pont és (3) bek., 31. § (1) bek. b) pont, KRESZ I. sz. függelék II/b) pont].

BH1992. 374. A balra kanyarodó jármű vezetője által durva közlekedési szabályszegés folytán megvalósult halálos közúti baleset gondatlan okozása esetén nem vezet az ítélet megalapozatlanságához, ha a bíróság műszaki szakértő bevonása nélkül hozza meg a határozatát [Btk. 187. § (2) bek. b) pont, KRESZ 31. § (1) bek. b) pont, (5) bek. c) pont].

BH1977. 89. A balra kanyarodás megkezdése - a felezővonal átlépése - előtt a gépkocsi vezetője köteles meggyőződni arról, hogy járművének előzését balról nem kezdték-e meg. [1961. évi V. törvény 194/A. §, KRESZ 31. § (6) bek, 60. § (1) bek.].

Kitérés

32. § (1) Az egymás mellett ellentétes irányban (szemben) elhaladó járművek között megfelelő oldaltávolságot kell tartani; ennek érdekében - a szükséghez képest - a járművekkel kölcsönösen az úttest széléhez kell húzódni.

(2) Olyan keskeny úttesten, amelyen a járművek egymás melletti elhaladása nehéz vagy lehetetlen, a járművekkel meg kell állni és az elhaladást az útpadkára húzódással vagy hátramenettel kell lehetővé tenni. Hátramenni azzal a járművel kell, amelyikkel ez - a járművek adottságait és a körülményeket figyelembe véve - könnyebben megtehető.

(3) Ha az úttest mindkét irányból belátható szakaszon egy forgalmi sávra szűkül és a közúti jelzésekből más nem következik, a szembejövő járművek közül annak a járműnek van elsőbbsége, amelyik útját irányváltoztatás nélkül tudja folytatni; a másik jármű vezetője az áthaladást lassítással, illetőleg - a szükséghez képest - megállással biztosítani köteles.

(4) Állati erővel vont járművel, illetőleg hajtott (vezetett) állattal való szembetalálkozás esetében, ha a vezető feltartott karral jelzi, vagy egyébként megállapítható, hogy az állat ijedős, a jármű sebességét csökkenteni kell, illetőleg - a szükségeshez képest - meg kell állni.

Megfordulás, hátramenet

33. § (1) Járművel megfordulni, illetőleg hátramenetet végezni csak úgy szabad, hogy az a többi jármű és az úttesten haladó gyalogosok közlekedését ne akadályozza. Az úttest széléhez, illetőleg a várakozóhelyre történő beálláshoz szükséges hátramenet azonban elvégezhető abban az esetben is, ha az a járműforgalmat - anélkül, hogy a járműveket veszélyeztetné - rövid ideig akadályozza.

(2) Autópályán, autóúton, vasúti átjáróban, egyirányú forgalmú úton és körforgalmú úton megfordulni tilos. Egyirányú forgalmú úton, körforgalmú úton, vasúti átjáróban, autópályán és autóúton - egyirányú forgalmú úton az úttest széléhez, illetőleg a várakozóhelyre történő beálláshoz szükséges hátramenetet kivéve - hátramenetet végezni tilos.

(3) Ha a személy- és vagyonbiztonság megkívánja, a hátramenethez a járművezetőnek gondoskodnia kell arra alkalmas irányító személy közreműködéséről. Az irányító személynek úgy kell elhelyezkednie, hogy folyamatosan lássa a jármű mögötti területet és a jármű vezetőjével is kapcsolata legyen.

BH1999. 351. A hátramenetre vonatkozó közúti közlekedési szabályok megsértésével jár el a gépkocsivezető, aki a tolatás végzése során a figyelmetlensége folytán nem észleli az úttesten haladó gyalogost, és őt a járművével elsodorja, melynek eredményeként a sértett maradandó fogyatékossággal járó sérülést szenved [Btk. 187. § (2) bek. a) pont, KRESZ 33. § (1) bek.].

BH1999. 196. A közúti baleset gondatlan okozásának vétségét nem valósítja meg, aki az éjszakai órákban a tengelykapcsoló meghibásodása folytán mozgásképtelenné vált és az úttest jelentős részét elfoglaló, kivilágított gépkocsija mögé állva, karjelzéssel törekedett a közeledő jármű vezetőjét az akadályra figyelmeztetni, ennek ellenére a balesetet - amelynek eredményeként két személy súlyos testi sérülést szenvedett - nem tudta elhárítani [Btk. 187. § (1) bek., KRESZ 26. § (4) bek., 33. § (1) bek., 56. §].

BH1996. 183. A közúton tolató jármű vezetője abban az esetben is köteles az úttesten haladó járműnek a zavartalan közlekedését biztosítani, ha az ott haladó jármű vezetője a megengedett legnagyobb sebesség túllépésével vesz részt a közúti közlekedésben [Btk. 187. § (1) bek., KRESZ 33. § (1) bek.].

BH1985. 4. Felfüggesztett szabadságvesztés kiszabása halálos közúti baleset gondatlan okozásának vétsége esetén [Btk. 89. § (1) és (3) bek., 187. § (2) bek. b) pont, KRESZ 33. § (1) bek.].

Előzés

34. § (1) Előzni abban az esetben szabad, ha

a) az előzés céljából igénybe venni kívánt forgalmi sáv olyan távolságban szabad, hogy - figyelemmel az előzni kívánó és a megelőzendő jármű sebessége közötti különbségre - az előzés a szembejövő forgalmat nem zavarja;

b) az előzni kívánó jármű előzését más jármű nem kezdte meg;

c) az előzni kívánó jármű előtt ugyanabban a forgalmi sávban haladó másik jármű előzési szándékot nem jelzett;

d) az előzés során a megelőzendő jármű mellett megfelelő oldaltávolságot lehet tartani;

e) a vezető az előzés befejezése után a járművel a megelőzött jármű elé, annak zavarása nélkül vissza tud térni.

(2) Az előzési szándékot - ha az előzés irányváltoztatással jár - irányjelzéssel [29. § (2) bek.] jelezni kell.

(3) Az előzést - a (4) és az (5) bekezdésben említett esetet kivéve - balról kell végrehajtani.

(4) Csak jobbról szabad előzni

a) azt a járművet, amely a balra bekanyarodási szándékot irányjelzéssel jelzi és az úttesten a 31. § (1) vagy (2) bekezdésében foglaltaknak megfelelően helyezkedik el;

b) azt a villamost, amely az úttest közepén - egyirányú forgalmú úton az úttest bal oldalán - levő pályán közlekedik.

(5) Jobbról is szabad előzni a figyelmeztető jelzést (villogó sárga fényjelzést) használó járművet, ha a vezető meggyőződött arról, hogy ezzel a többi járművet és a gyalogosokat nem veszélyezteti.

(6) Az előzés végrehajtását a sebesség fokozásával, balra húzódással vagy más módon akadályozni nem szabad.

(7) Lakott területen kívül a nagyméretű, valamint a lassan haladó jármű vezetőjének az úttest szélére húzódással és - a szükséghez képest - lassítással is elő kell segítenie azt, hogy járművét más jármű megelőzhesse.

(8) Tilos előzni:

a) kijelölt gyalogosátkelőhelyen és közvetlenül a kijelölt gyalogosátkelőhely előtt;

b) villamost közvetlenül olyan megállóhely előtt, ahol az utasok fel- és leszállása az úttestről, illetőleg az úttestre történik;

c) be nem látható útkanyarulatban, illetőleg bukkanóban, kivéve, ha az úttesten egyirányú forgalom van, vagy záróvonal van felfestve és az előzés annak érintése nélkül végrehajtható;

d) vasúti átjáróban és közvetlenül vasúti átjáró előtt;

e) útkereszteződésben és közvetlenül útkereszteződés előtt, kivéve

- ha a forgalmat rendőr vagy fényjelző készülék irányítja és az előzés az úttest menetirány szerinti bal oldalának igénybevételével nem jár,

- ha a jármű főútvonalon vagy olyan más úton halad, amelyen elsőbbségét jelzőtábla [16. § (1) bek. u) pont] jelzi.

- körforgalmú úton,

- ha a járművel csak jobbról szabad előzni [(4) bek.].

(9) A (8) bekezdés d) és e) pontjában meghatározott tilalom nem vonatkozik a kétkerekű motorkerékpárnak, segédmotoros kerékpárnak és kerékpárnak gépjárművel való előzésére.

BH2000. 480. ha a megvádolt személy elkövetett ugyan - akár több vonatkozásban is, akár szándékosan, akár gondatlanságból - közlekedési szabályszegést, de a súlyos eredménnyel járó baleset nem ezzel, hanem a közlekedésben részt vevő más személy szabálysértésével hozható okozati összefüggésbe: felmentő ítéleti rendelkezés meghozatala indokolt, és a közlekedési szabályszegés ténye legfeljebb a balesetért felelős személy javára jelentkező közreható okként (concausa) értékelhető [Btk. 187. § (1) bek., (2) bek. b) pont, 47. § (3) bek., KRESZ 26. § (1) bek. b) pont 2. ford., 34. § (1) bek. a) pont, 46. § (2) bek., 48. § (5) bek., 1968. évi I. tv. 17/A. § d) pont, 17/1968. (IV. 14.) Korm. r. 51. §, Be. 61. § (4) bek., 258. § (1) bek. a) pont].

BH1984. 138. Ittas járművezetés megállapítása esetén is vizsgálni kell, hogy a bekövetkezett sérüléssel járó baleset tekintetében is megállapítható-e a büntetőjogi felelősség [Btk. 188. § (1) bek., (2) bek. c) pont, KRESZ 26. § (4) bek. 34. § (1) bek. d) pont, 35. § (1) bek.].

BH1981. 440. Ha az előzést végrehajtó jármű vezetője az előzés megkezdése előtt kellő körültekintés ellenére sem észleli a szemből, kivilágítatlanul, az úttest középvonalához közel haladó kerékpárost és azt elüti: elvárhatóság hiányában gondatlanság nem állapítható meg terhére [Btk. 187. § (2) bek. a) pont, 14. §, KRESZ 34. § (1) bek. a) pont].

Kikerülés

35. § (1) Az úttest menetirány szerinti jobb oldalán álló jármű vagy ott levő egyéb akadály melletti elhaladásra (kikerülés) a 34. § (1)-(5) bekezdésében foglalt rendelkezéseket kell - értelemszerűen - alkalmazni.

(2) Az olyan megállóhely előtt, amelyben villamos áll és az utasok fel- és leszállása az úttestről, illetőleg az úttestre történik, meg kell állni és tovább haladni csak a villamos elindulása után szabad.

BH1984. 138. Ittas járművezetés megállapítása esetén is vizsgálni kell, hogy a bekövetkezett sérüléssel járó baleset tekintetében is megállapítható-e a büntetőjogi felelősség [Btk. 188. § (1) bek., (2) bek. c) pont, KRESZ 26. § (4) bek. 34. § (1) bek. d) pont, 35. § (1) bek.].

Párhuzamos közlekedés

36. § (1) Olyan úttesten, amelyen az azonos irányú forgalom számára két vagy több forgalmi sáv van (párhuzamos közlekedésre alkalmas úttest) - a (2)-(4) bekezdésben említett eseteket kivéve - a külső (jobb szélső) forgalmi sávban kell közlekedni. Más forgalmi sávra ráhajtani csak előzés, balra bekanyarodás, illetőleg megfordulás céljából szabad. Az autóbusz öbölt, az autóbusz forgalmi sávot, a kapaszkodósávot, a gyorsító- és a lassítósávot, valamint a kerékpársávot a párhuzamos közlekedés szempontjából figyelmen kívül kell hagyni.

(2) A párhuzamos közlekedésre alkalmas olyan úttesten, amelyen az azonos irányú forgalom számára két forgalmi sáv van, az előzés befejezése után a külső forgalmi sávba vissza kell térni. Ha 3500 kg megengedett legnagyobb össztömeget meg nem haladó gépkocsival, motorkerékpárral vagy - lakott területen - távolsági, illetőleg gyorsjáratú autóbusszal a vezető több járművet kíván előzni, megmaradhat a belső forgalmi sávban feltéve, hogy ezzel a mögötte gyorsabban haladó járművek közlekedését nem akadályozza; ha pedig a forgalom olyan sűrű, hogy a külső forgalmi sávba visszatérni nem lehet, a belső forgalmi sávban folyamatosan is haladhat.

(3) A párhuzamos közlekedésre alkalmas olyan úttesten, amelyen az azonos irányú forgalom számára kettőnél több forgalmi sáv van, a (2) bekezdésben foglalt rendelkezéseket kell értelemszerűen alkalmazni. Az ilyen úttesten azonban a második forgalmi sávban - a (2) bekezdésben foglalt rendelkezések megtartásával - bármely járművel szabad közlekedni; a harmadik és további (belső) forgalmi sávokra - a balra bekanyarodás esetét kivéve - ráhajtani csak személygépkocsival szabad.

(4) Lakott területen lévő, párhuzamos közlekedésre alkalmas olyan úttesten, amelyen a forgalmi sávok útburkolati jelekkel vannak megjelölve, a belső forgalmi sávban (sávokban) 3500 kg megengedett legnagyobb össztömeget meg nem haladó gépkocsival és motorkerékpárral folyamatosan is szabad haladni feltéve, hogy ezzel a jármű a mögötte gyorsabban haladó járművek közlekedését nem akadályozza. Az ilyen módon haladó jármű mellett - a (6) bekezdés c) pontjában foglaltak megtartásával - fokozott figyelemmel jobbról el szabad haladni, a forgalmi sávokat azonban - a gyorsabb előrehaladás érdekében - kis távolságon belül ismételten változtatni, és ezzel a közlekedés résztvevőit zavarni tilos.

(5) Ha a forgalom sűrűsége folytán a forgalmi sávokban összefüggő járműoszlopok alakultak ki, forgalmi sávot változtatni csak abban az esetben szabad, ha a vezető bekanyarodásra vagy megállásra kíván felkészülni.

(6) A párhuzamos közlekedésre alkalmas úttesten tilos

a) járművel az úttest felezővonalát - a balra bekanyarodás, illetőleg a megfordulás esetét kivéve - átlépni;

b) két járműnek - az egy nyomon haladó jármű melletti elhaladást kivéve - ugyanabban a forgalmi sávban egymás mellett haladni;

c) kijelölt gyalogosátkelőhelyen és közvetlenül a kijelölt gyalogosátkelőhely előtt másik jármű mellett elhaladni.

(7) Ahol valamelyik forgalmi sáv megszűnik, annak a járműnek van elsőbbsége, amelyik terelővonal átlépése nélkül haladhat tovább. Ha a forgalmi sávok útburkolati jellel jelölve nincsenek, annak a járműnek van elsőbbsége, amelyik irányváltoztatás nélkül tud továbbhaladni; ha pedig mindkét jármű csak irányváltoztatással tud továbbhaladni, annak a járműnek van elsőbbsége, amelyik addig a jobbra eső forgalmi sávban haladt.

(8) Autóbusz forgalmi sávban csak menetrend szerint közlekedő autóbusz és trolibusz, valamint az autóbusz és trolibusz forgalom zavarása nélkül személytaxi, továbbá erre utaló külön jelzés esetén (117/c. ábra) kerékpáros közlekedhet. Más jármű erre a forgalmi sávra, a sáv keresztezését és bekanyarodásra felkészülést kivéve, nem hajthat rá. Ahol autóbusz forgalmi sáv van, a menetrend szerint közlekedő autóbusz és trolibusz - a kikerülés esetét kivéve - csak ebben a forgalmi sávban haladhat.

(9) Ahol kapaszkodósáv van, a kapaszkodósávon kell haladniuk azoknak a járműveknek, amelyek a jelzőtáblán [17. § (1) bek. h) pont] megjelölt - ennek hiányában lakott területen kívül 70 km/óra, lakott területen 40 km/óra - sebességnél lassabban haladnak.

(10) Azon az úton, amelynek menetirány szerinti jobb oldalán két vagy több forgalmi sáv van útburkolati jelekkel kijelölve, a körforgalmú útra történő bekanyarodást a jobboldali szélső forgalmi sávból kell végrehajtani, amennyiben a járművezető a bekanyarodás helyét követő első bekanyarodási lehetőségnél kívánja a körforgalmú utat elhagyni.

(11) A párhuzamos közlekedésre alkalmas körforgalmú úton a párhuzamos közlekedés szabályait kell alkalmazni.

Közlekedés autópályán és autóúton

37. § (1) Autópályán és autóúton, valamint az azokra való ráhajtásra szolgáló úton (az előjelző táblától kezdődően) csak olyan gépjárművel, illetőleg gépjárműből és pótkocsiból álló járműszerelvénnyel szabad közlekedni, amely sík úton legalább 60 km/óra sebességgel képes haladni; ezeken az utakon más jármű közlekedése tilos.

(2) Az autópályán és az azonos irányú forgalom számára legalább két forgalmi sávval rendelkező autóúton a párhuzamos közlekedés szabályait kell alkalmazni.

(3) Tilos

a) autópályára és autóútra útmenti ingatlanról, valamint útnak nem minősülő más területről ráhajtani, illetőleg oda behajtani;

b) autópályán és autóúton hátramenetet végezni, megfordulni és az úttesteket elválasztó sávra ráhajtani.

(4) Autópálya és autóút úttestjén - a forgalmi okból szükséges megállást kivéve - megállni tilos. Műszaki okból megállni csak a leállósávon, illetőleg az útpadkán szabad, a járművet azonban onnan is mielőbb el kell távolítani. Egyéb okból megállni a leállósávban és az útpadkán is - kivéve a forgalomellenőrzés céljából történő megállást - tilos. A forgalomellenőrzés során használt járművet úgy kell elhelyezni, hogy az kellő távolságból észlelhető legyen.

(5)

BH1993. 596. Az autóúton 88 km/óra sebességgel haladó jármű esetében a relatív sebességtúllépés fel sem merülhet, minthogy a járművezetőnek reálisan nem kell számolnia azzal, hogy az úttesten kivilágítatlan személygépkocsi és mellette gyalogos tartózkodik [Btk. 187. § (2) bek. a) pont, KRESZ 21. § (9) bek. j) pont, 26. § (4) bek., 37. § (4) bek., 45. § (1) bek.].

Közlekedés villamospályával ellátott úttesten

38. § (1) Villamospályára más járművel - a (3) és a (4) bekezdésben említett esetet kivéve - ráhajtani, azon folyamatosan haladni vagy előzni csak abban az esetben szabad, ha a vezetőt a látási viszonyok nem akadályozzák a közeledő villamos kellő távolságból való észlelésében és a jármű a villamosforgalmat nem zavarja.

(2) Ahol a villamosvágányok az úttest közepén egymás mellett vannak,

- ha az úttest párhuzamos közlekedésre alkalmas és a forgalmi sávok útburkolati jellel jelölve vannak, a villamospályára,

- egyéb úttesten az ellentétes irányú villamosforgalom részére szolgáló villamosvágányra, a bekanyarodás és a megfordulás esetét kivéve, ráhajtani nem szabad.

(3) Az egyenesen haladó jármű és a menetirányt változtató villamos egymás közti viszonyában a 29. § (1) bekezdésének rendelkezése az irányadó.

(4) Útkereszteződésben villamos és más jármű egymás közti viszonyában az elsőbbségre és a bekanyarodásra a 28. §-nak és a 31. § (5) bekezdésének rendelkezései az irányadók azzal, hogy az egyenesen haladó járműnek a vele azonos irányból érkező és bekanyarodó villamossal szemben is elsőbbsége van.

 (5) A párhuzamos közlekedésre vonatkozó szabályok alkalmazása szempontjából az úttestnek a villamospálya által elfoglalt része nem minősül forgalmi sávnak.

(6) Ha útburkolati jel (terelő- vagy záróvonal) a villamospályára vezeti az egyéb járművek forgalmát, a (2) bekezdésben foglalt tilalom nem érvényesül; a villamospályára - a villamosforgalom zavarása nélkül - más jármű is ráhajthat. Ilyen esetben a párhuzamos közlekedésre vonatkozó szabályok alkalmazása szempontjából az úttestnek a villamospálya által elfoglalt részét is figyelembe kell venni.

Közlekedés vasúti átjáróban

39. § (1) A vasúti átjárót megközelíteni csak fokozott óvatossággal szabad. A közúti jármű vezetője köteles a jármű sebességét a vasúti átjáró előtt elhelyezett - 90., 91., 92. vagy 95. ábra szerint - veszélyt jelző táblánál lakott területen legfeljebb 30 km/órára, lakott területen kívül legfeljebb 40 km/órára csökkenteni, és a vasúti átjáróig ezzel a csökkentett sebességgel kell haladni.

(2) A vasúti átjárón csak folyamatosan - megállás nélkül - legalább 5 km/óra átlagsebességgel szabad áthaladni.

(3) A vasúti átjáró előtt a 98., 99., 99/a. vagy 99/b. ábra szerinti jelzésnél, vagy a megállás helyét jelző útburkolati jel előtt meg kell állni, ha

a) bármely irányból vasúti jármű közeledik,

b) a teljes sorompó vagy a félsorompó sorompó rúdja nem teljesen nyitott helyzetben áll vagy mozog,

c) a teljes sorompót kiegészítő fényjelző berendezés, illetőleg a fénysorompó vagy félsorompóval kiegészített fénysorompó villogó piros jelzést ad,

d) a teljes sorompót kiegészítő berendezés hangjelzést ad,

e) fénysorompó vagy félsorompóval kiegészített fénysorompó villogó fehér jelzést nem ad,

f) vasúti jelzőőr "Megállj" jelzést ad,

g) a (2) bekezdésben meghatározott folyamatos áthaladásra nincs lehetőség,

h) ott "Állj! Elsőbbségadás kötelező" jelzőtábla van.

(4) Biztosítatlan vasúti átjáróra járművel csak abban az esetben szabad ráhajtani, ha a vezetője meggyőződött arról, hogy az átjáró felé vasúti jármű egyik irányból sem közeledik, és a (2) bekezdésben meghatározott folyamatos áthaladásra lehetőség van.

(5) Biztosított vasúti átjáróra járművel csak abban az esetben szabad ráhajtani, ha

a) a teljes sorompó mindként sorompó rúdja nyitott véghelyzetben áll, és esetleges fényjelző és/vagy hangjelző berendezése jelzést nem ad,

b) a fénysorompó vagy a félsorompóval kiegészített fénysorompó villogó fehér fényjelzést ad,

c) a vasúti jelzőőr "Megállj" jelzést nem ad,

d) a (2) bekezdésben meghatározott folyamatos áthaladásra lehetőség van.

(6) A vasúti átjárót biztosító jelzőberendezés üzemzavara esetén járművel a vasúti átjáróra - a (3) bekezdésben említett megállást követően - abban az esetben szabad ráhajtani, ha

a) a vasúti átjáró olyan kialakítású, hogy a megállás helyéről a vasúti pálya mindkét irányban kellő távolságra belátható és a jármű vezetője meggyőződött arról, hogy az átjáró felé vasúti jármű nem közeledik, vagy

b) a vasúti átjáró forgalmát vasúti jelzőőr irányítja és a jelzőőr "Megállj" jelzést nem ad,

feltéve - mindkét esetben - hogy a (2) bekezdésben említett folyamatos áthaladás lehetséges.

(7) Ha a vasúti átjáróban a jármű elakad, és vezetője azt bármilyen módszerrel vagy eszközzel azonnal eltávolítani nem képes, köteles mindent megtenni annak érdekében, hogy a közeledő vasúti jármű vezetője vagy a vasút más alkalmazottja a veszélyhelyzetről a lehető legrövidebb időn belül tudomást szerezzen.

BH1991. 268. A közlekedés biztonsága elleni bűntett megvalósul abban az esetben is, ha az elkövető a vasút-közút kereszteződésben felállított fénysorompó fehér színű fényjelzést adó berendezését rongálja meg [Btk. 184. § (1) bek., KRESZ 39. § (4) bek.].

Közlekedés lakó-pihenő övezetben

39/A. § (1) Lakó-pihenő övezetbe - a "Lakó-pihenő övezet" jelzőtáblától a "Lakó-pihenő övezet vége" jelzőtábláig terjedő területre - csak a következő járművek hajthatnak be:

a) kerékpár,

b) az ott lakókat vagy az oda látogatókat szállító legfeljebb 2500 kg megengedett legnagyobb össztömegű gépkocsi, motorkerékpár és ezekhez kapcsolt pótkocsi, segédmotoros kerékpár, állati erővel vont jármű és kézi kocsi, továbbá az oda áruszállítást végző legfeljebb 3500 kg megengedett legnagyobb össztömegű tehergépkocsi,

c) az ott lakók költöztetését végző tehergépkocsi,

d) az oda látogatókat szállító autóbusz,

e) az oda építkezés céljából építőanyagot szállító tehergépkocsi és hozzákapcsolt pótkocsi,

f) az út- és közmű építésére vagy fenntartására, köztisztasági, rendvédelmi, betegszállítási, közegészségügyi feladat, illetőleg postai gyűjtő- és kézbesítő szolgálat ellátására szolgáló jármű, ha ez feladata ellátása érdekében elkerülhetetlen.

(2) A lakó-pihenő övezetben járművel legfeljebb 20 km/óra sebességgel szabad közlekedni.

(3) A lakó-pihenő övezetben a vezetőnek fokozottan ügyelnie kell a gyalogosok (különösen a gyermekek) és a kerékpárosok biztonságára. Ha az úton járda nincs,

a) a gyalogosok az utat teljes szélességében használhatják, a járművek forgalmát azonban szükségtelenül nem akadályozhatják,

b) járművel várakozni csak az erre kijelölt területen szabad.

Megállás

40. § (1) Járművel megállni - ha közúti jelzésből vagy a (2)-(5) bekezdés rendelkezéséből más nem következik - csak az úttest menetirány szerinti jobb szélén, azzal párhuzamosan, egy sorban szabad. A megállást irányjelzéssel jelezni kell.

(2) Egyirányú forgalmi úton az úttest bal szélén - ha közúti jelzésből más nem következik - akkor szabad megállni, ha a jármű mellett az úttest jobb széléig mérve legalább 5,5 méter szélességű hely marad.

(3) Kétkerekű motorkerékpárral, segédmotoros kerékpárral és kerékpárral egymás mellett két sorban vagy az úttest széléhez viszonyítva ferdén is meg szabad állni, ha a járművek az úttestből egy személygépkocsi szélességénél többet nem foglalnak el. Ahol a várakozóhelyet útburkolati jel [18. § (1) bek. j) pont] jelzi, egy gépkocsi részére szolgáló helyen két ilyen jármű is megállhat.

(4) Lakott területen kívül járművel - a lehetőséghez képest - az úttesten kívül kell megállni.

(5) Tilos megállni:

a) ahol a jármű fényjelző készülék vagy jelzőtábla jelzésének az észlelését akadályozza;

b) ahol a jármű és az úttesten levő záróvonal vagy a jármű és az úttest másik szélén álló jármű között legalább három méter széles hely nem marad;

c) be nem látható útkanyarulatban, bukkanóban vagy más olyan helyen, ahol a járművet a többi jármű vezetője kellő távolságból nem észlelheti;

d) körforgalmú úton, útkereszteződésben és az úttestek széleinek metszéspontjától számított 5 méter távolságon belül, ha a közúti jelzésből más nem következik; az útkereszteződésben az úttorkolattal vagy útelágazással szemben megálló járműre - ha ez a többi jármű bekanyarodását nem akadályozza - a tilalom nem vonatkozik;

e) kijelölt gyalogosátkelőhelyen, valamint a gyalogosátkelőhely előtt személygépkocsival, motorkerékpárral, segédmotoros kerékpárral, kerékpárral és kézikocsival 5 méter, egyéb járművel 15 méter távolságon belül;

f) hídon, aluljáróban, alagútban, valamint ezek be- és kijáratánál;

g) vasúti átjáróban és attól számított 30 méter távolságon belül, valamint vasúti, illetőleg villamospályán és ezekhez olyan közel, hogy a jármű a vasúti jármű, illetőleg a villamos közlekedését akadályozza;

h) más járművel a villamos, autóbusz vagy trolibusz megállóhelyet, illetőleg taxiállomást jelző tábla előtt 15 méter, utána 5 méter távolságon belül, kivéve, ha útburkolati jelből más következik;

i) autóbuszöbölben és autóbusz-forgalmi sávban, kivéve a kijelölt megállóhelyen megálló autóbuszt (trolibuszt), továbbá a személytaxit;

j) villamos megállóhelynél levő járdasziget és a hozzá közelebb eső járda közötti úttestrészen;

k) 1000 kilogrammnál nagyobb tengelyterhelésű járművel járdán;

l) kapaszkodósávon, gyorsító- és lassító sávon, valamint kerékpársávon;

m) különösen veszélyes helyen, az útburkolati jellel [18. § (3) bek.] jelzett területen.

(6) Az (1), (4) és (5) bekezdés rendelkezése nem vonatkozik a forgalmi okból szükséges megállásra, valamint arra az esetre, ha e rendelkezések a jármű műszaki hibája miatt nem tarthatók meg.

(7) A jármű ajtaját a vezető csak akkor nyithatja ki, ha ezzel a közlekedés biztonságát, valamint a személy- és vagyonbiztonságot nem veszélyezteti.

(8) A járdán - részben vagy teljes terjedelemben - csak akkor szabad megállni, ha

a) azt jelzőtábla vagy útburkolati jel megengedi,

b) a jármű a járda szélességének legfeljebb a felét foglalja el,

c) a járdán a gyalogosok közlekedésére legalább 1,5 méter szabadon marad, és

d) a jármű tengelyterhelése az 1000 kg-ot nem haladja meg.

(9) A járdán a mozgáskorlátozott személy (illetőleg az őt szállító jármű vezetője) járművével a (8) bekezdésben említett egyéb feltételek fennállása esetében akkor is megállhat, ha a megállást jelzőtábla vagy útburkolati jel nem engedi meg.

Várakozás

41. § (1) A 40. § rendelkezéseit értelemszerűen alkalmazni kell a várakozásra is.

(2) Tilos várakozni [a 40. § (5) bekezdésében említetteken túlmenően]:

a) a három külön úttesttel rendelkező út középső úttestjén;

b) lakott területen kívül főútvonal úttestjén;

c) ahol a jármű az útmenti ingatlanra való behajtást akadályozhatja;

d) ahol a jármű szabályosan várakozó másik jármű megközelítését vagy elindulását akadályozhatja;

e) az úttesten ott, ahol a járdán a megállás megengedett.

(3) A mozgáskorlátozott személy vagy az őt szállító jármű vezetője járművével olyan helyen is várakozhat, ahol a várakozást jelző tábla (61. ábra) tiltja. Korlátozott várakozási övezetben és várakozási övezetben a mozgáskorlátozott személy vagy az őt szállító jármű vezetője a járművével a várakozást ellenőrző órával (parkométerrel) vagy jegykiadó automatával ellátott várakozóhelyen, ellenőrző óra vagy jegykiadó automata működtetése nélkül is várakozhat. A kijelölt rakodóhelyre vonatkozó rendelkezés [15. § (6) bekezdése] azonban e járműre is irányadó.

(4) Várakozást ellenőrző óránál munkanapon 8 és 18 óra, szombaton 8 és 14 óra között - ha pedig jelzőtábla [17. § (1) bek. e) pont] ettől eltérő időszakot jelöl meg, ebben az időszakban - csak az óra működtetésével és legfeljebb az órával jelzett időtartamig szabad várakozni. Lejárt órát a jármű eltávozása nélkül ismételten működésbe hozni tilos.

(5) Ahol jelzőtábla meghatározott időtartamú várakozást enged [17. § (1) bek. e) pont], a várakozás megkezdésének időpontját a járművön - gépkocsi esetében a jármű szélvédő üvege mögött - elhelyezett tárcsán jelezni kell. A tárcsa jelzését a jármű eltávozása nélkül megváltoztatni tilos.

(6)

(7) A járművet őrizetlenül hagyni abban az esetben szabad, ha a vezető gondoskodott arról, hogy a jármű önmagától el ne indulhasson és illetéktelen személy azt el ne indíthassa.

(8) A sürgősségi orvosi ellátáshoz kiadott várakozási engedéllyel (161. ábra) megjelölt személygépkocsi vezetője - amennyiben a várakozás egyéb módon nem lehetséges -

a) a 15. § (1) bekezdése b) pontjában, és

b) a 40. § (8) bekezdése a), b) és d) pontjaiban

meghatározott rendelkezéseket figyelmen kívül hagyhatja.

BH1999. 552. Gépjármű parkolásával kapcsolatos kártérítési felelősség a kézifék behúzásának elmulasztása esetén [Ptk. 339. § (1) bek., 1/1975. (II. 5.) KPM-BM r. (KRESZ) 41. § (7) bek.].

161. ábra

(9) A sürgősségi orvosi ellátást végző orvost az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat jelöli ki, részére a várakozási engedélyt - külön jogszabályban meghatározott rájegyzésekkel - a települési önkormányzat jegyzője (főjegyző) adja ki.

Magatartás a megkülönböztető vagy figyelmeztető jelzéseket használó járművekkel szemben

42. § (1) A megkülönböztető jelzéseket (villogó kék fényjelzést és szirénát vagy váltakozó hangmagasságú más hangjelzést) használó gépjármű, illetőleg minden ilyen gépjárművekkel kísért (közrefogott) zárt csoportban haladó, megkülönböztető fényjelzést használó gépjármű részére minden járművel, minden helyzetben elsőbbséget kell adni, és akadálytalan továbbhaladását - félrehúzódással és a szükséghez képest megállással - lehetővé kell tenni.

(2) Megkülönböztető fényjelzést használó, álló járművet megközelíteni, illetőleg mellette elhaladni csak fokozott óvatossággal szabad.

(3) Megkülönböztető jelzéseket használó gépjárművet előzni tilos. Az ilyen gépjármű mögött a követési távolságot úgy kell megválasztani, hogy az ne járjon a közlekedés többi résztvevőjének zavarásával.

(4) A figyelmeztető jelzést (sárga villogó fényt) használó járművet fokozott óvatossággal szabad megközelíteni, mellette elhaladni, vagy megelőzni.

Magatartás veszélyes anyagot szállító járművekkel szemben

42/A. § A veszélyes anyagot szállító járművet csak fokozott óvatossággal szabad megközelíteni, mellette elhaladni, vagy megelőzni.

Magatartás a gyalogosokkal szemben

43. § (1) Kijelölt gyalogosátkelőhelyen a járművel a gyalogosnak elsőbbséget kell adni. Útkereszteződésnél a bekanyarodó járművel - kijelölt gyalogosátkelőhely hiányában is - elsőbbséget kell adni a gyalogosnak, ha azon az úttesten halad át, amelyre a jármű bekanyarodik.

(2) Azt a helyet, ahol az (1) bekezdés értelmében a gyalogosnak elsőbbsége van, járművel csak fokozott óvatossággal és mérsékelt sebességgel szabad megközelíteni úgy, hogy a vezető elsőbbségadási kötelezettségének - a szükséghez képest megállással is - eleget tudjon tenni, és e kötelezettségének teljesítése tekintetében a gyalogosokat a jármű sebességével ne tévessze meg.

(3) A kijelölt gyalogosátkelőhely előtt megálló vagy forgalmi okból álló jármű mellett meg kell állni és továbbhaladni akkor szabad, ha a vezető meggyőződött arról, hogy azt a gyalogosok elsőbbségének a megsértése nélkül megteheti.

(4) A vezetőnek fokozottan ügyelnie kell az úttesten

a) villamos megállóhelynél levő járdasziget és az ahhoz közelebb eső járda között áthaladó gyalogosok, továbbá

b) egyedül vagy csoportosan haladó (áthaladó) gyermekek, illetőleg koruk, testi fogyatékosságuk vagy más ok miatt saját biztonságukra ügyelni felismerhetően nem képes személyek

biztonságának a megóvására.

BH1998. 7. A város belterületén a folyamatos kocsisorban a gyalogátkelőhelynek 36-37 km/óra sebességgel történő megközelítése megfelel a fokozott óvatosság követelményének, ezért ha a gyalogos kellő körültekintés nélkül, a féktávolságon belül az ilyen sebességgel haladó jármű elé lép, és balesetet szenved, a jármű vezetője nem tartozik büntetőjogi felelősséggel [Btk. 187. § (1) és (2) bek. a) pont, KRESZ 21. § (6) bek., 43. § (2) bek.].

BH1995. 7. Halálos közúti baleset gondatlan okozásának minősül annak a vádlottnak a cselekménye, aki óvatlanul és a sebesség csökkentése nélkül közelíti meg a kijelölt gyalogos-átkelőhelyet, amelyen és amelynek közelében gyalogosok is tartózkodnak, és elüti a váratlanul és féktávolságon belül a járdáról lelépő 12 éves sértettet, aki később a sérüléseibe belehal [Btk. 187. § (2) bek. b) pont, KRESZ 43. § (2) bek., 21. § (6) és (8) bek.].

BH1992. 619. A kijelölt gyalogátkelőhelyen áthaladó gyalogost elgázoló és neki súlyos sérüléseket okozó gépjárművezetővel szemben a járművezetéstől eltiltás mellékbüntetés kiszabása indokolt [Btk. 58. § (1) bek., 187. § (1) bek., KRESZ 43. § (1) és (2) bek.].

BH1983. 386. I. A közlekedési szabály kiemelkedően durva megsértését valósítja meg az a gépkocsivezető, aki a sebességkorlátozásra vonatkozó rendelkezések megszegése miatt nem képes a kijelölt gyalogátkelőhelyen áthaladó gyermekek elsőbbségét biztosítani és az egyik gyermeket elütve súlyos sérülést okoz. [Btk. 187. § (1) bek., 83. §, 89. § (1) bek., KRESZ 21. § (6) bek. a) pont, 43. §].

BH1981. 305. A pénzbüntetés napi tételei számának megállapítása során figyelemmel kell lenni arra, hogy a vagylagosan alkalmazható büntetési nemek közül a bíróság a legenyhébbet választotta [Btk. 51. § (1) bek., 187. § (1) bek., KRESZ 43. §].

BH1981. 180. Nincs helye a közúti baleset gondatlan okozása vétségében való bűnösség megállapításnak, ha a gépkocsivezető az útpadkán haladó idős életkorú sértettet észlelve megteremti a biztonságos elhaladás feltételeit, de a sértett váratlanul az úttestre lépve a gépkocsi oldalának esik és sérülést szenved [Btk. 187. § (1) bek., KRESZ 43. § (4) bek. b) pont.].

BH1978. 148. A KRESZ rendelkezései nem értelmezhetők oly kiterjesztően, hogy a gépkocsivezetőnek italbolt közelében mindig számítania kell arra, hogy ittas személyek esetleg meggondolatlan közlekedési magatartást tanúsítanak, s ezért ebből az okból a sebességet megfelelően mindig csökkenteni kell (1961. évi V. törvény 194. §, KRESZ 26., 43. §).

BH1978. 106. A gyalogosnak a kijelölt gyalogátkelőhelyen feltétlen elsőbbsége van, ezért ezen a helyen nincs megállásban vagy járdára visszalépésben megnyilvánuló elhárítási kötelezettsége, és az őt itt ért baleset során közrehatása nem állapítható meg [1961. évi V. törvény 194. § (1) bek., 1/1975. (II. 5.) KPM-BM sz. r. (KRESZ) 21. § (6) bek., 43. § (2) bek., függelék III. fejezet b) pontja].

FBK 1993/10. Nem mentesülhet a felelősség alól az a gépjárművezető, aki a saját biztonságának megóvására felismerhetően nem képes személy által létrehozott veszélyhelyzetet fékezés helyett forgalmi sáv változtatásával kívánja elhárítani [KRESZ 43. § (4) bek. b) pont Btk. 187. § (1) bek.]

II. fejezet

A járművek kivilágítása

A forgalomban részt vevő járművek kivilágítása

44. § (1) A forgalomban részt vevő járművet éjszaka és korlátozott látási viszonyok között ki kell világítani.

(2) A gépjárművet, a mezőgazdasági vontatót, a lassú járművet és a segédmotoros kerékpárt helyzetjelző lámpákkal és tompított fényszóróval kell kivilágítani. Nem kell a tompított fényszóróval kivilágítani az egytengelyes motoros részből és hozzákapcsolt egytengelyes pótkocsiból álló olyan lassú járművet, amely sík úton önerejéből 15 km/óra sebességnél gyorsabban haladni nem képes, továbbá a tompított fényszóróval fel nem szerelt segédmotoros kerékpárt.

(3) A tompított fényszóró helyett távolsági fényszórót használni - fényjelzés kivételével - csak lakott területen kívül szabad. Tilos a távolsági fényszóró használata

a) másik járművel vagy hajtott (vezetett) állattal való szembetalálkozás esetében olyan távolságon belül, ahonnan a fényszóró a szembejövő jármű, illetőleg állat vezetőjét elvakíthatja,

b) a másik jármű követése esetében olyan távolságon belül, ahonnan a fényszóró - a visszapillantó tükrön át - az elöl haladó jármű vezetőjét elvakíthatja,

c) ha a fényszóró az úttal párhuzamos vasúti pályán vagy vízi úton haladó jármű vezetőjét elvakíthatja.

(4) Tompított vagy távolsági fényszóró helyett vagy mellett ködfényszórót, továbbá hátsó helyzetjelző ködlámpát abban az esetben szabad használni, ha a látási viszonyok ezt indokolják.

(5) Keresőlámpát és munkahely megvilágító lámpát mozgó járművön használni nem szabad.

(6) Fényjelzést adni a távolsági fényszóró felvillantásával szabad, feltéve, hogy ez a közlekedés többi résztvevőjét nem vakítja el.

(7) A forgalomban részt vevő motorkerékpárt és a tompított fényszóróval felszerelt segédmotoros kerékpárt - tompított fényszóróval - nappal és jó látási viszonyok között is ki kell világítani.

(8) Lakott területen kívüli úton a forgalomban részt vevő gépkocsit nappali menetjelző lámpával vagy tompított fényszóróval, mezőgazdasági vontatót és tompított fényszóróval felszerelt lassú járművet - tompított fényszóróval - nappal és jó látási viszonyok között is ki kell világítani.

BH2001. 54. A halálos közúti baleset gondatlan okozásának a vétségében nem állapítható meg annak a gépkocsivezetőnek a bűnössége, aki az esti sötétségben a kivilágítatlan kerékpárral, a forgalmi sáv közepén, sötét ruhában haladó sértettet egy balra ívelő kanyarban halálra gázolja, és a távolsági fényszóró helyett a tompított világítást használja [Btk. 187. § (1) bek., (2) bek. b) pont, KRESZ 26. § (4) bek., 44. § (3) bek.].

Az álló járművek kivilágítása

45. § (1) Az úttesten álló járművet éjszaka és korlátozott látási viszonyok között ki kell világítani, kivéve, ha közvilágítás van vagy a járművet egyéb külső fényforrás kellően megvilágítja. A gépjárművet, a mezőgazdasági vontatót és a lassú járművet a helyzetjelző lámpákkal kell kivilágítani. A 6 méternél nem hosszabb, két méternél nem szélesebb és pótkocsival vagy más vontatmánnyal össze nem kapcsolt gépjárművet azonban lakott területen elegendő az úttest közepe felé eső egy-egy első és hátsó helyzetjelző lámpával vagy egy, előre fehér, hátra piros fényt adó lámpával kivilágítani.

(2) Álló járművön - a forgalmi okból megálló járművet kivéve - tompított fényszórót csak erős ködben vagy sűrű hóesésben szabad használni; távolsági fényszórót, ködfényszórót használni tilos.

BH2000. 286. ha a bekövetkezett eredmény nem a közlekedési szabályszegésnek a következménye, a szabályszegésnek nincs büntetőjogi következménye [Btk. 187. § (1) bek., KRESZ 45. § (1) bek., 56. § (5) és (6) bek.].

BH1993. 596. Az autóúton 88 km/óra sebességgel haladó jármű esetében a relatív sebességtúllépés fel sem merülhet, minthogy a járművezetőnek reálisan nem kell számolnia azzal, hogy az úttesten kivilágítatlan személygépkocsi és mellette gyalogos tartózkodik [Btk. 187. § (2) bek. a) pont, KRESZ 21. § (9) bek. j) pont, 26. § (4) bek., 37. § (4) bek., 45. § (1) bek.].

III. fejezet

A járművek terhelése

Személyszállítás

46. § (1) Személyt szállítani csak a járműnek e célra kialakított álló- vagy ülőhely részén szabad. Álló utast csak autóbuszon, trolibuszon és villamoson szabad szállítani.

(2) Gépjárművel, mezőgazdasági vontatóval és lassú járművel - a (4) és az (5) bekezdésben említett esetet kivéve - legfeljebb a jármű hatósági engedélyében feltüntetett számú személyt szabad szállítani. A szállítható személyek számának meghatározásánál a vezetőt is figyelembe kell venni. Két 10 éven aluli gyermeket egy személynek kell tekinteni.

(3) Motorkerékpár pótülésén csak egy, a saját biztonságára ügyelni képes személyt szabad szállítani, akinek a lába a lábtartót eléri. A gépkocsi első ülésén csak egy személy szállítható.

(4) Tehergépkocsin - az (5) bekezdésben foglaltak kivételével - abban az esetben szabad a hatósági engedélyben feltüntetett személyek számánál többet szállítani, ha

a) a tehergépkocsi megengedett legnagyobb össztömege 3500 kg-ot meghaladja,

b) a szállított személyek számára megfelelően rögzített és biztonságos ülőhely van,

c) a rakomány a szállított személyeket nem veszélyezteti,

d) a tehergépkocsi össztömege - a rakfelületen szállított személyek súlyát személyenként 68 kg-mal számolva - a tehergépkocsi megengedett legnagyobb össztömegét nem haladja meg,

e) a tehergépkocsi rakfelülete nem billenthető.

(5) A fegyveres erők, a rendvédelmi szervek által üzemeltetett, valamint közveszély, elemi csapás vagy a vasútüzem biztonságát veszélyeztető akadály elhárításánál használt tehergépkocsin - a (4) bekezdés b)-e) pontjaiban foglalt rendelkezések megtartásával - a hatósági engedélybe bejegyzett személyek számánál több személyt abban az esetben is szabad szállítani, ha a tehergépkocsi megengedett legnagyobb össztömege a 3500 kg-ot nem haladja meg.

(6) Pótkocsin személyt szállítani tilos, kivéve

a) a járműszerelvény biztonságos közlekedése érdekében szükséges - a pótkocsi hatósági engedélyében meghatározott számú - személy szállítását;

b) a mezőgazdasági vontató első, nem billenő rakfelületű pótkocsiján - a (4) bekezdés rendelkezéseinek értelemszerű alkalmazásával - történő személyszállítást.

BH2000. 480. ha a megvádolt személy elkövetett ugyan - akár több vonatkozásban is, akár szándékosan, akár gondatlanságból - közlekedési szabályszegést, de a súlyos eredménnyel járó baleset nem ezzel, hanem a közlekedésben részt vevő más személy szabálysértésével hozható okozati összefüggésbe: felmentő ítéleti rendelkezés meghozatala indokolt, és a közlekedési szabályszegés ténye legfeljebb a balesetért felelős személy javára jelentkező közreható okként (concausa) értékelhető [Btk. 187. § (1) bek., (2) bek. b) pont, 47. § (3) bek., KRESZ 26. § (1) bek. b) pont 2. ford., 34. § (1) bek. a) pont, 46. § (2) bek., 48. § (5) bek., 1968. évi I. tv. 17/A. § d) pont, 17/1968. (IV. 14.) Korm. r. 51. §, Be. 61. § (4) bek., 258. § (1) bek. a) pont].

Teherszállítás

47. § (1) Járművet megterhelni oly mértékig szabad, hogy össztömege a megengedett legnagyobb össztömeget ne haladja meg. Olyan gépjárművön, amelynek teherbírását csak a szállítható személyek számával határozták meg, személyenként 10 kilogramm rakomány is szállítható. Ha az ilyen járművel a megengedettnél kevesebb személyt szállítanak, a rakomány súlya annyiszor 68 kilogrammal növelhető, amennyivel a szállított személyek száma a szállítható személyek számánál kevesebb.

(2) A rakományt a járművön - annak belsejében, illetőleg rakfelületén - úgy kell elhelyezni, hogy a közlekedés biztonságát, valamint a személy- és vagyonbiztonságot ne veszélyeztesse. Gondoskodni kell különösen arról, hogy a rakomány

a) a jármű vezetőjét a szabad kilátásban és a vezetésben, a forgalom többi résztvevőjét pedig a jármű fényjelző berendezéseinek észlelésében ne akadályozza;

b) a jármű ajtajainak, illetőleg a rakfelület oldalfalainak lezárását ne gátolja;

c) egyenletesen és úgy legyen elhelyezve, hogy a jármű stabilitását számottevően ne rontsa;

d) úgy legyen rögzítve, hogy el ne csússzék, le ne essék, ki ne ömöljék, továbbá olyan módon legyen lefedve (letakarva), hogy le ne szóródjék;

e) az elkerülhetetlennél nagyobb zajt, szennyeződést ne okozzon;

f) magassága - a jármű magasságával együtt - a négy métert ne haladja meg;

g) a járművön - a (3) és (7) bekezdésben foglalt eseteket kivéve -, illetőleg annak rakfelületén ne nyúljék túl.

(3) Zárt kocsiszekrényű jármű tetején rakományt elhelyezni csak abban az esetben szabad, ha a járműre tetőcsomagtartó van felszerelve. Személygépkocsi tetőcsomagtartóján rakomány abban az esetben is szállítható, ha a járművön előre és hátra legfeljebb 40-40 cm-re túlnyúlik.

(4) A (2) bekezdés g) pontjának rendelkezése nem vonatkozik a mezőgazdasági szálasterményt szállító állati erővel vont járműre; a rakomány és a jármű együttes szélessége azonban nem haladhatja meg a 2,5 métert.

(5) Ha a rakomány méretei miatt a (2) bekezdés g) pontjának rendelkezése nem tartható meg, nyitott rakfelületű járművön a rakomány úgy is elhelyezhető, hogy a rakfelületen túl előre (legfeljebb a jármű elejéig), illetőleg a járművön túl hátra (legfeljebb két méterre, de a rakfelület hosszának felénél nem nagyobb távolságra) vagy oldalra (úgy, hogy a rakomány és a jármű együttes szélessége a 2,5 métert ne haladja meg) kinyúljék. A pótkocsit vontató jármű rakománya hátra nem nyúlhat túl a rakfelületen.

(6) A járművön túlnyúló rakományt (álló járművön is) legalább 40x40 cm méretű piros vagy piros-fehér csíkos zászlóval, illetőleg táblával, éjszaka és korlátozott látási viszonyok között ezen felül a hátra kinyúló rakományt piros fényű lámpával és piros fényvisszaverővel, az oldalra kinyúló rakományt előre fehér fényű lámpával és fehér fényvisszaverővel, hátra piros fényű lámpával és piros fényvisszaverővel meg kell jelölni. A rakomány külső széle és a lámpa átvilágított felületének, illetőleg a fényvisszaverőnek a külső széle között - vízszintes irányban - legfeljebb 40 cm távolság lehet. Az oldalra kinyúló rakomány lámpával és fényvisszaverővel való megjelölése mellőzhető, ha a rakomány legszélső pontja a járműnek az azonos oldalon levő helyzetjelző lámpájától - vízszintes irányban - 40 cm-nél nincs nagyobb távolságra.

(7) A gépkocsi hátsó részéhez rögzített rakományt úgy kell elhelyezni, hogy

a) a gépkocsi hátsó részén elhelyezett világító és fényjelző berendezések és a rendszámtábla látható legyen,

b) a gépkocsi hossztengelye irányában hátrafelé legfeljebb 1 m-re, oldal irányban legfeljebb 0,4 m-re nyúljon ki,

c) a rakomány szélessége 2,5 m-t ne haladja meg,

d) a rakomány megjelölése feleljen meg a (6) bekezdésben meghatározott rendelkezésnek.

BH1980. 348. A fuvarozónak arról, hogy a rakomány a fuvareszközön milyen állapotban van, - az elvárható gondosság mellett - különösen a fuvarozást nehezítő körülmények között, fuvarozás közben is meg kell győződnie, és a kár bekövetkezésének megakadályozására megfelelő intézkedéseket kell tennie [26/1960. (V. 21.) Korm. sz. r-tel kiadott Gépjármű Fuvarozási Szabályzat (GFSZ) 67. § (2) bek. a) pont, 80. § (4) bek., 1/1975. (II. 5.) KPM-BM sz. r. 47. § (2) bek. d) pont].

IV. fejezet

Egyes járműfajták közlekedésére vonatkozó külön szabályok

A közlekedésben való részvétel külön feltételei

48. § (1) A fém kapaszkodó körmökkel vagy vezetőélekkel felszerelt kerekű járművel szilárd burkolatú úton közlekedni és vasúti átjárón áthaladni abban az esetben szabad, ha a kapaszkodó körmöket, illetőleg a vezetőéleket védőabronccsal látták el.

(2) Hóláncot csak havas, jeges úton szabad használni.

(3) Olyan járművel, amelyre daru, létra, nem a jármű meghajtására szolgáló erőgép vagy más hasonló berendezés van felszerelve, csak abban az esetben szabad közlekedni, ha alaphelyzetben rögzítették e berendezésnek azokat a mozgó (lengő) alkatrészeit, amelyek elmozdulás esetén a járművön túlnyúlhatnak.

(4) Olyan gépjárművel, amelyet menetíró készülékkel (tachográffal) kell felszerelni, csak abban az esetben szabad közlekedni, ha a menetíró készülék üzemképes és lezárt állapotban van, továbbá a gépjármű vezetője azt üzembe is helyezte.

(5) Olyan gépkocsival, amelynek meghatározott üléseit biztonsági övvel kell felszerelni, továbbá olyan gépkocsival, amelynek hátsó üléseit biztonsági övvel szerelték fel, csak abban az esetben szabad közlekedni, ha a biztonsági övvel felszerelt ülésen utazó személy becsatolt biztonsági övvel van rögzítve. A személygépkocsi hátsó ülésén utazó, 12. életévét még be nem töltött és 150 cm-nél alacsonyabb gyermeket biztonsági gyermekülésben kell rögzíteni.

a) Nem kell becsatolni a biztonsági övet:

aa) a hátramenetben közlekedő gépkocsi vezetőjének;

ab) a taxi gépkocsi vezetőjének, ha taxi üzemmódban utast szállít;

ac) a mentő gépkocsi betegellátó terében utazóknak, ha a becsatolás a beteg állapotának romlását okozhatja, a betegellátást akadályozza;

ad) a járművezetés oktatása és az azt követő gyakorlati vizsga során az oktatónak.

b) A személygépkocsi hátsó ülésén utazó 12. életévét még be nem töltött és 150 cm-nél alacsonyabb gyermeket nem kell biztonsági gyermekülésben rögzíteni, ha:

ba) a biztonsági gyermekülés beszerelésére a személygépkocsi gyári kialakítása alapján nem alkalmas;

bb) a gyermek az üléshez beszerelt biztonsági övvel megfelelően, biztonságosan rögzíthető;

bc) a 46. § (2) bekezdése alapján és a szállított személyek számából következően egy ülőhelyen két gyermek foglal helyet;

bd) az egyidőben szállítani kívánt gyermekek száma miatt a biztonsági gyermekülésben történő rögzítés nem oldható meg;

be) a szállítás taxi üzemmódban használt taxi gépkocsival, személygépkocsis személyszállítást végző gépkocsival, rendvédelmi szervek gépkocsijával vagy a mentőgépkocsi betegellátó terében történik.

(6) A személygépkocsi első ülésén 150 cm-nél alacsonyabb gyermek csak akkor szállítható, ha az üléshez légzsákot nem szereltek fel, és a gyermeket biztonsági gyermekülésben helyezték el.

(7) A zárt utastérrel (vezetőtérrel) nem rendelkező motorkerékpárral és segédmotoros kerékpárral csak abban az esetben szabad közlekedni, ha a vezető és az utas becsatolt motorkerékpár-bukósisakot visel.

(8)

(9) Olyan járművel, amelynek megengedett legnagyobb sebességét a műszaki megvizsgálás során az általánosnál alacsonyabban állapították meg [26. § (3) bek.], abban az esetben szabad közlekedni, ha a jármű hátsó oldalán a megengedett legnagyobb sebesség számértékét - kör alakú, 15 cm átmérőjű, 2 cm széles piros szegélyű, fehér alapon 6 cm magas fekete számjegyekkel - feltüntették.

(10) Gépjárművel, mezőgazdasági vontatóval és lassú járművel csak olyan pótkocsit szabad vontatni, amelynek vontatását - a hatósági engedélybe tett bejegyzéssel - engedélyezték.

BH2000. 480. ha a megvádolt személy elkövetett ugyan - akár több vonatkozásban is, akár szándékosan, akár gondatlanságból - közlekedési szabályszegést, de a súlyos eredménnyel járó baleset nem ezzel, hanem a közlekedésben részt vevő más személy szabálysértésével hozható okozati összefüggésbe: felmentő ítéleti rendelkezés meghozatala indokolt, és a közlekedési szabályszegés ténye legfeljebb a balesetért felelős személy javára jelentkező közreható okként (concausa) értékelhető [Btk. 187. § (1) bek., (2) bek. b) pont, 47. § (3) bek., KRESZ 26. § (1) bek. b) pont 2. ford., 34. § (1) bek. a) pont, 46. § (2) bek., 48. § (5) bek., 1968. évi I. tv. 17/A. § d) pont, 17/1968. (IV. 14.) Korm. r. 51. §, Be. 61. § (4) bek., 258. § (1) bek. a) pont].

BH1988. 426. A biztonsági öv használatának elmulasztásával okozati összefüggésben bekövetkezett eredmény miatti felelősség [Btk. 188. § (2) bek. b) pont, KRESZ 48. § (5) bek.].

BH1983. 306. II. A biztonsági öv alkalmazásának elmulasztásáért a balesetet okozó gépkocsivezető és nem a sértett, illetve a jármű utasa a felelős [KRESZ 48. § (5) bek.].

BH1978. 270. Ha a biztonsági öv bekapcsolásának elmulasztásával, illetve e közlekedési szabály [KRESZ 48. § (5) bek.] megszegésével van okozati összefüggésben a bekövetkezett sérülés vagy annak nagyobb mértéke, ezen az alapon is helye van a büntetőjogi felelősség megállapításának (1961. évi V. törvény 194. és 194/A. §).

Megkülönböztető jelzéseket használó gépjárművek

49. § (1) A gépjármű megkülönböztető jelezéseket adó berendezéseit csak abban az esetben szabad működtetni, ha a feladat sürgős ellátása, a személy-, élet- és vagyonbiztonság, továbbá a védett személyek és kíséretük biztonsága érdekében az szükséges, és a forgalmi viszonyok azt indokolttá teszik.

(2) A megkülönböztető fény- és hangjelzést együttesen használó gépjármű vezetője - a rendőr és a vasúti átjárót biztosító jelzőberendezések jelzéseit kivéve - a közúti jelzéseket, továbbá a 24-43. §-okban foglalt rendelkezéseket figyelmen kívül hagyhatja, ha magatartásával a közlekedés biztonságát, valamint a személy- és vagyonbiztonságot nem veszélyezteti, és meggyőződött arról, hogy a közlekedés többi résztvevője az akadálytalan továbbhaladást lehetővé tette.

(3) Megkülönböztető jelzéseket használó gépjárművek találkozása esetében - egymás közti viszonyukban - az általános szabályok az irányadók.

(4) A megkülönböztető fényjelzést - ha a jármű olyan helyen áll meg, ahol a megállás egyébként tilos - működtetni kell. Megkülönböztető hangjelzést álló járművön használni nem szabad.

(5) A megkülönböztető jelzéseket használó gépkocsit tompított fényszóróval lakott területen belül nappal és jó látási viszonyok között is ki kell világítani.

BH1985. 48. A megkülönböztetett jelzéseket használó jármű vezetője súlyos szabályszegésének - mint a baleset bekövetkeztében közreható oknak - az értékelése a büntetés kiszabása során [Btk. 89. § (1) bek., 187. § (2) bek. b) pont, KRESZ 49. § (2) bek.].

Figyelmeztető jelzést használó járművek

50. § (1) A jármű figyelmeztető jelzést adó berendezését működtetni a következő esetekben kell:

a) az út vagy közmű építésére, fenntartására (javítására), illetőleg tisztítására szolgáló járművön, továbbá a kommunális szemét szállítására szolgáló járművön, ha az munkát végez,

b) a megengedett hosszúsági vagy szélességi méretet lényegesen meghaladó járművön, menet közben,

c) a megengedett hosszúsági vagy szélességi méretet meghaladó méretű járművet rendszeresen kísérő járművön menet közben,

d) elromlott jármű vontatását rendszeresen végző járművön, ha az járművet ténylegesen vontat,

e) a közúton elromlott jármű hibaelhárítását rendszeresen végző járművön hibaelhárítás közben.

(2) A figyelmeztető jelzést használó, út- vagy közmű építésére, fenntartására, illetőleg tisztítására szolgáló jármű vezetője, ha ez a munka végzése érdekében elkerülhetetlen, a személy- és vagyonbiztonságot nem veszélyezteti és a forgalmat lényegesen nem akadályozza,

a) a 25. § (2) bekezdésében foglalt rendelkezést figyelmen kívül hagyhatja;

b) 22 és 6 óra között - a megfelelő biztonsági intézkedések (pl. jelzőőr állítása) megtétele mellett és legfeljebb 10 km/óra sebességgel - egyirányú forgalmú úton és osztottpályás út bal oldali úttestjén a menetiránnyal szemben is közlekedhet;

c) legfeljebb 10 km/óra sebességgel a járdán is közlekedhet;

d) olyan helyen is megállhat, ahol az egyébként tilos;

e) behajthat olyan útra, ahová egyébként behajtania tilos.

(3) A figyelmeztető jelzést használó járműnek a többi járművel szemben - az általános szabályoktól eltérő - elsőbbsége nincs.

Útvonalengedélyhez kötött járművek

51. § (1) A közúti forgalomban csak az út kezelőjének hozzájárulásával (útvonalengedély), az abban meghatározott útvonalon és feltételek megtartásával szabad részt venni

a) olyan járművel, amelynek megengedett legnagyobb össztömege vagy tengelyterhelése meghaladja a külön jogszabályban meghatározott mértéket (túlsúlyos jármű, vagy tengelytúlsúlyos jármű);

b) olyan járművel, amelynek magassága, szélessége vagy hosszúsága meghaladja a külön jogszabályban, illetőleg - rakománnyal együtt - a 47. §-ban meghatározott mértéket (túlméretes jármű);

c) lánctalpas járművel.

(2) Ha az útvonalengedély más sebességet nem határoz meg, túlsúlyos, illetőleg túlméretes járművel legfeljebb 30 km/óra, lánctalpas járművel legfeljebb 15 km/óra sebességgel szabad közlekedni.

(3) Az e §-ban foglalt rendelkezések nem vonatkoznak a fegyveres erők által üzemben tartott járművekre.

A mozgáskorlátozottak külön engedélye és jelzése

51/A. § A 14. § (13) bekezdésében, a 40. § (9) bekezdésében, valamint a 41. § (3) bekezdésében említett jogosultság azt a mozgáskorlátozott személyt illeti meg, aki külön jogszabály alapján erre engedélyt kapott és az őt szállító járművön az engedélyre utaló jelzés van.

Veszélyes anyagot szállító járművek

52. § (1) Veszélyes anyagot szállító járműveknek menet közben - egymás mögött - legalább 50 méter távolságot kell tartani.

(2) Veszélyes anyagot szállító járművel tilos megállni:

a) lakott területen kívül másik veszélyes anyagot szállító járműtől, sátortábortól, tömegközlekedési jármű megállóhelyétől, elektromos és egyéb távvezetéktől, valamint nyílt lángtól 50 méteren belül;

b) lakott területen az előbbieken túlmenően csatornanyílás (csatorna összefolyó) felett, illetőleg közelében is.

(3) A veszélyes anyagot szállító járművel - a részére kijelölt várakozóhely kivételével - tilos várakozni:

a) lakott területen kívül, épülettől, vasúti átjárótól, útkereszteződéstől, hídtól, aluljárótól, alagúttól 50 méteren belül;

b) lakott területen belül.

(4) A veszélyes anyag szállítása során előállt rendkívüli veszélyről (baleset, veszélyes anyag elszóródása, kiömlése, tűz stb.) a rendőrhatóságot (a legközelebbi rendőrt) haladéktalanul értesíteni kell. Az értesítésnek tartalmaznia kell a szállított anyag azonosításához szükséges legfontosabb információkat.

(5) Ha jogszabály szigorúbb feltételeket nem állapít meg, a nem lezárt rakterű veszélyes anyagot szállító járművet, valamint a veszélyes anyaggal töltött tartányt szállító járművet őrizetlenül hagyni tilos.

(6) A veszélyes anyag szállítása esetén az ilyen anyag szállítására vonatkozó külön jogszabály rendelkezéseit is meg kell tartani.

Villamosok, trolibuszok és közhasználatú autóbuszok

53. § (1) A járművek közlekedésére vonatkozó szabályok közül nem vonatkozik

a) a 13. §-ban és a 14. § (1) bekezdésének i)-o) pontjában meghatározott jelzőtáblák jelzése a villamosra és a trolibuszra;

b) a 24. § (2) bekezdése, a 25. § (2)-(5) bekezdése, a 31. § (1)-(4) bekezdése, a 32. §, a 34. § (1)-(7) bekezdése, (8) bekezdésének b)-e) pontja és (9) bekezdése, a 35. §, a 36. § (1)-(5) bekezdése, (6) bekezdésének a) és b) pontja, (7) és (8) bekezdése, a 40. § (1)-(6) bekezdése, a 41. § (1)-(5) bekezdése, valamint a 46. § (6) bekezdése a villamosra;

c) az irányjelzésre vonatkozó rendelkezés az irányjelző készülékkel fel nem szerelt villamosra.

(2) A forgalomirányító fényjelző készülék jelzése a villamosra is irányadó, kivéve, ha a villamosforgalom irányítására külön - fehér fénypontokat mutató - fényjelző készülék működik.

(3) A villamos, a trolibusz és a közhasználatú autóbusz vezetője, illetőleg ezzel megbízott alkalmazottja indulási jelet akkor adhat, amikor az utasok fel- és leszállása befejeződött. Ha a jármű megtelt, a felszállás megszüntetésére történt figyelmeztetés után az indulási jelet meg szabad adni.

(4) A trolibusz és a közhasználatú autóbusz vezetője elindulási szándékát irányjelzéssel csak akkor jelezheti, ha a jármű összes ajtaja becsukódott.

(5) A villamospótló autóbusz a villamospályán is haladhat. Ebben az esetben a villamos megállóhelyénél levő járdasziget bal oldalán haladhat és megállhat, továbbá a villamosforgalom irányítására szolgáló külön fényjelző készülék jelzését kell figyelembe vennie.

BH1989. 7. Ha a zárt pályán haladó villamos-szerelvény keresztezi a közutat, a közúti jármű vezetője köteles áthaladási elsőbbséget adni a sínen közlekedő járműnek [Btk 187. § (2) bek. b) pont, KRESZ 24. § (1) bek, 53. §].

Kerékpárok és segédmotoros kerékpárok

54. § (1) Kerékpárral a kerékpárúton, a kerékpársávon vagy erre utaló jelzés (117/c. ábra) esetében az autóbusz forgalmi sávon, ahol ilyen nincs, a leállósávon vagy a kerékpározásra alkalmas útpadkán, illetőleg - ha az út és forgalmi viszonyok ezt lehetővé teszik - szorosan az úttest jobb szélén kell közlekedni.

(2) Lakott területen levő olyan úton, ahol az úttest kerékpár közlekedésre alkalmatlan, továbbá ahol a (7) bekezdés a) pontja szerint tilos, kerékpárral a gyalogos forgalom zavarása nélkül és legfeljebb 10 km/óra sebességgel a járdán is szabad közlekedni.

(3) Kerékpárral az útpadkán, az úttesten és a járdán csak egy sorban szabad haladni.

(4) Kerékpárral

a) a kerékpársávról - kivéve, ha jelzőtábla erre utasítást ad, továbbá ha a kerékpársávot a balra bekanyarodás céljából az úttest felező vonalának közelében helyezték el - vagy,

b) lakott területen kívül a főútvonalról balra bekanyarodni vagy megfordulni, továbbá

c) a kerékpárútról a vele párhuzamos útra balra bekanyarodni nem szabad. A kerékpárosnak a kerékpárról le kell szállnia és azt tolva - a gyalogosok közlekedésére vonatkozó szabályok szerint - kell az úttesten áthaladnia.

(5) Kerékpár pótülésén a 18. életévét betöltött vezető egy, tíz éven aluli gyermeket szállíthat. Egyébként kerékpáron személyt szállítani nem szabad.

(6) A kerékpárt éjszaka és korlátozott látási viszonyok között a külön jogszabályban meghatározott lámpákkal kell kivilágítani.

(7) Tilos

a) főútvonalon 12. életévét be nem töltött személynek kerékpározni;

b) elengedett kormánnyal kerékpározni;

c) kerékpárhoz oldalkocsit, valamint - kerékpárutánfutót kivéve - egyéb vontatmányt kapcsolni;

d) kerékpárt más járművel, illetőleg állattal vontatni;

e) kerékpáron oldalra kinyúló, előre vagy hátra egy méternél hosszabban kinyúló, a vezetőt a vezetésben akadályozó vagy a személy- és vagyonbiztonságot egyébként veszélyeztető tárgyat szállítani;

f) kerékpárral állatot vezetni.

(8) Az (1) és a (3) bekezdésben, a (4) bekezdés c) pontjában, valamint a (7) bekezdés b)-f) pontjaiban foglalt rendelkezéseket a segédmotoros kerékpárok közlekedésére is alkalmazni kell azzal, hogy

a) lakott területen a kerékpársávon segédmotoros kerékpárral közlekedni, valamint

b) segédmotoros kerékpáron utast szállítani,

c) segédmotoros kerékpárhoz utánfutót kapcsolni nem szabad.

BH1997. 430. A lakott területen kívül, korlátozott látási viszonyok mellett, az úttest széléhez viszonyítva megfelelő oldaltávolságot tartva közlekedő személygépkocsi vezetője nem felel annak a sértettnek az elütéséért, aki szabálytalanul, az úttesten - annak szélétől egy méterre - álló kivilágítatlan kerékpárjára fahasábokat rakva az úttest jelentős részét elfoglalja [Btk. 187. § (1) bek., KRESZ 21. § (1) és (3) bek., 26. § (4) bek., 54. § (7) bek. e) pont].

BH1993. 215. Nincs helye az éjszakai sötétségben gépkocsit vezető terhelt büntetőjogi felelőssége megállapításának, ha a kivilágítatlan és fényvisszaverő prizmával fel nem szerelt, kerékpárját súlyos fokban ittasan és szabálytalanul toló sértett maga hozza létre a halálos eredménnyel járó balesetnél a közvetlen veszélyhelyzetet [Btk. 187. § (2) bek. b) pont, KRESZ 21. § (1) bek., 26. § (4) bek., 54. § (6) bek.].

BH1980. 273. A járművezetéstől eltiltás alkalmazása nem indokolt, ha a baleset nem elsősorban a járművezetésben való járatlansággal vagy a kötelező figyelem súlyos elhanyagolásával, hanem döntő módon a sértett közrehatásával okozati összefüggésben következett be [1961. évi V. törvény 58. § (1) bek., 187. § (2) bek. a) pont. KRESZ 21. § (3) bek., 26. § (1) és (4) bek. és 54. § (6) bek.].

Állati erővel vont járművek és kézikocsik

55. § (1) Állati erővel vont járművel és kézikocsival szorosan az úttest szélén kell közlekedni; ha az ilyen jármű a forgalmat lényegesen akadályozná, azzal a leállósávra, illetőleg - ha közlekedésre alkalmas - az útpadkára kell lehúzódni.

(2) Az állati erővel vont járművet és a kézikocsit éjszaka és korlátozott látási viszonyok között a külön jogszabályban meghatározott lámpákkal kell kivilágítani.

(3) Tilos

a) főútvonalon állati erővel vont járművel és kézikocsival közlekedni, kivéve ha más út (útszakasz) nem áll rendelkezésre;

b) főútvonalon 12. életévét be nem töltött személynek kézikocsival közlekedni;

c) állati erővel vont járművet - az állatok vonóerejét és az útviszonyokat is figyelembe véve - túlterhelni.

V. fejezet

Rendkívüli események

Műszaki hiba

56. § (1) A vezető köteles a járművet - lehetőleg olyan helyen, ahol a forgalmat nem akadályozza - haladéktalanul megállítani, ha a jármű olyan hibáját észleli, amely balesethez vezethet, különösen ha elromlott a jármű

a) kormányszerkezete,

b) üzemi fékberendezése,

c) összes féklámpája,

d) irányjelző berendezése, kivéve ha kézzel megfelelő irányjelzés adható,

e) bal oldali első vagy hátsó helyzetjelző lámpája, kivéve, ha a jármű kivilágítása nem szükséges vagy az elromlott lámpa a távolsági fényszórót és a hátsó helyzetjelző ködlámpát kivéve más lámpával helyettesíthető.

(2) Az (1) bekezdésben említett hiba elhárításáig a járművel - a (3) bekezdésben említett esetet kivéve - közlekedni nem szabad.

(3) A közlekedés biztonságát közvetlenül nem veszélyeztető műszaki hiba esetében a járművel - fokozott óvatossággal, lehetőleg kis forgalmú úton és időszakban - a legközelebbi olyan helyig szabad közlekedni, ahol a hiba elhárítható. Ha az ilyen műszaki hiba autópályán vagy autóúton következik be, arról a legközelebbi lehajtásra szolgáló úton, illetőleg útkereszteződésben le kell térni.

(4) Ha a jármű sebességíró műszere romlik el, a jármű a telephelyre való első visszatérésig, de legfeljebb 24 órán át közlekedhet.

(5) Az elromlott járművet - lehetőség szerint - az úttesten kívül vagy olyan helyen kell elhelyezni, ahol a várakozás nem tilos. A járművet éjszaka és korlátozott látási viszonyok között - az álló járművek kivilágítására vonatkozó szabályok szerint - ki kell világítani. Ha a vezető ezeknek a rendelkezéseknek eleget tenni nem tud (a jármű mozgásképtelen, világító berendezése romlott el stb.), mindent el kell követnie a közlekedés biztonságának megóvása érdekében.

(6) Lakott területen kívül az úttesten vagy a leállósávon levő elromlott gépjárművet - kivéve a kétkerekű motorkerékpárt -, valamint mezőgazdasági vontatót, lassú járművet és fel nem kapcsolt pótkocsit elakadást jelző háromszöggel meg kell jelölni. Az elakadást jelző háromszöget a jármű mögött úgy kell elhelyezni, hogy az elromlott járművet a többi jármű vezetője kellő távolságból észlelhesse. Az elromlott járművet elakadást jelző háromszöggel lakott területen is meg szabad jelölni.

(7) Az úttesten levő elromlott járművet az elakadást jelző háromszögön kívül meg szabad jelölni mindkét oldali első és hátsó irányjelzőjének egyidejű működtetésével vagy villogó narancssárga fényjelzést adó elakadást jelző lámpával.

BH2000. 286. ha a bekövetkezett eredmény nem a közlekedési szabályszegésnek a következménye, a szabályszegésnek nincs büntetőjogi következménye [Btk. 187. § (1) bek., KRESZ 45. § (1) bek., 56. § (5) és (6) bek.].

BH1999. 196. A közúti baleset gondatlan okozásának vétségét nem valósítja meg, aki az éjszakai órákban a tengelykapcsoló meghibásodása folytán mozgásképtelenné vált és az úttest jelentős részét elfoglaló, kivilágított gépkocsija mögé állva, karjelzéssel törekedett a közeledő jármű vezetőjét az akadályra figyelmeztetni, ennek ellenére a balesetet - amelynek eredményeként két személy súlyos testi sérülést szenvedett - nem tudta elhárítani [Btk. 187. § (1) bek., KRESZ 26. § (4) bek., 33. § (1) bek., 56. §].

BH1997. 381. A több ember halálát eredményező közúti baleset gondatlan okozásának a vétségét valósítja meg az a tehergépkocsi-vezető, aki a meghibásodott pótkocsit éjjel, kivilágítatlanul úgy hagyja az úttesten, hogy az a forgalmi sáv nagy részét elfoglalva, abból csupán 80 cm marad szabadon, és az éjszaka "vakon" vezetett mikrobusz ennek nekiütközve két személy életét veszti [Btk. 187. § (1) bek., (2) bek. b) pont, KRESZ 56. § (5) bek.].

BH1993. 5. A közúti baleset gondatlan okozásának vétsége - a gondatlanság (negligencia) hiányában - nem valósul meg, ha a műszaki hiba miatt a főútvonalon elakadt tehergépkocsi vezetője a jármű hátrahagyásakor a közlekedési szabályokban foglaltaknak megfelelően minden tőle elvárható kötelezettségének eleget tett az esetleges baleset elhárítása érdekében, de a baleset más járművezető figyelmetlensége folytán következett be [Btk. 187. § (2) bek. a) pont, 14. §, KRESZ 56. § (5) bek.].

Elromlott jármű vontatása

57. § (1) Elromlott jármű vontatása során - a 26. § (1) bekezdésének d) pontjában foglalt rendelkezés megtartásán túlmenően - fokozott óvatossággal, lehetőleg kisforgalmú úton és időszakban kell közlekedni. Autópályáról és autóútról az elromlott járművet vontató járművel a legközelebbi lehajtásra szolgáló úton, illetőleg útkereszteződésben le kell térni.

(2) Elromlott gépjárművet, mezőgazdasági vontatót és lassú járművet vontatni csak olyan járművel szabad, amelynek tényleges súlya eléri a vontatott jármű tényleges súlyának a felét; ha azonban az üzemi fékberendezés romlott el, vontatásra csak olyan járművet szabad használni, amelynek tényleges súlya eléri a vontatott jármű tényleges súlyát.

(3) Kétkerekű motorkerékpárt, segédmotoros kerékpárt és kerékpárt vontatni, valamint ilyen járművel más járművet vontatni tilos.

(4) Olyan járművet, amelynek kormányszerkezete romlott el, csak emelve szabad vontatni. Emelve vontatásnál a vontatott járművet úgy kell rögzíteni, hogy a megemelt rész oldalirányban ki ne lenghessen. Járművet emelve úgy vontatni, hogy a kormányozott kerekein gördüljön, csak abban az esetben szabad, ha a kormányzott kerekeket elfordulás ellen megfelelően rögzítették.

(5) A vontatott járművet olyan személynek kell vezetnie, aki megfelel a 4. §-ban foglalt rendelkezéseknek. Vontatott járművön - a vezetőn kívül - személyt szállítani tilos; az emelve vontatott járművön még vezető sem utazhat.

 (6) A vontatórudat, illetőleg a vontatókötelet a járműveken úgy kell rögzíteni, hogy az le ne szakadhasson. A vontatórúdnak, illetőleg a vontatókötélnek olyan hosszúnak kell lennie, hogy a két jármű kanyarodás közben össze ne érhessen; nem lehet azonban hosszabb, mint a vontatott jármű. Ha a vontatórúd, illetőleg a vontatókötél három méternél hosszabb, azt feltűnő módon (pl. zászlóval, lámpával) meg kell jelölni.

(7) Olyan járművet, amelynek üzemi fékberendezése romlott el, vagy amelynek megengedett legnagyobb össztömege a 3500 kilogrammot meghaladja, csak - a húzó- és a nyomóerők felvételére egyaránt alkalmas - merev vontatórúddal szabad vontatni.

(8) A vontatott jármű féklámpáját és irányjelző berendezését - kivéve ha a járművet emelve vontatják - működtetni kell, továbbá - éjszaka és korlátozott látási viszonyok között - a vontatott járművet is ki kell világítani.

BH1979. 180. A nagyforgalmú autópályán megengedett nagyobb sebessségfolytán szükségszerűen nagyobb a vészhelyzet is. Ezért sz útviszonyok eseti kedvezőtlenné válása mind a közlekedésben résztvevőktől, mind pedig az út karbantartójától fokozott helytállást követel[Ptk. 339. § (1) bek., 340. §, KRESZ 57. § (1) és (2) bek.].

BH1977. 44. II. Kármegosztás aránya a látási viszonyoknak meg nem felelő sebességgel vezetett motorkerékpárnak kivilágítatlan lovaskocsival való összeütközése esetén (Ptk. 339., 340. §, KRESZ 57. §).

Közúti baleset

58. § (1) A balesettel érintett jármű vezetője köteles a járművel azonnal megállni, a baleset folytán megsérült vagy veszélybe került személy részére segítséget nyújtani és az esetleges további balesetek elkerülése érdekében minden tőle telhetőt megtenni.

(2) Ha a baleset halált vagy személyi sérülést okozott, a balesetről a rendőrhatóságot (a legközelebbi rendőrt) haladéktalanul értesíteni kell és a lehetőséghez képest gondoskodni kell a nyomok megőrzéséről; a helyszínt csak az intézkedő rendőr engedélyével szabad elhagyni. Ha a baleset veszélyes anyagot szállító járművel következett be, a balesettel nem érintett járművek vezetőinek is haladéktalanul értesíteni kell a rendőrhatóságot (a legközelebbi rendőrt) a balesetről, közölni kell a jármű narancssárga alapszínű tábláján feltüntetett számokat.

(3) Ha a rendőrhatóság értesítése a (2) bekezdésben foglalt rendelkezés értelmében nem kötelező, de valamelyik érdekelt a baleset miatt rendőri intézkedést kíván, és a rendőrhatóságot (a legközelebbi rendőrt) haladéktalanul értesíti, a balesettel érintett járművek vezetőinek a rendőri intézkedést meg kell várniuk.

A rendőrhatóság értesítése, illetve rendőri intézkedés hiányában az érdekeltek kötelesek személyazonosságukat és a kötelező felelősségbiztosításuk fennállását hitelt érdemlően igazolni. Ha a baleset folytán megrongálódott jármű vezetője nincs jelen, a károkozó köteles személyi adatait és biztosítója nevét erre alkalmas módon a helyszínen hátrahagyni, és az esetet a felelősségbiztosítási jogszabályok rendelkezéseinek megfelelően a biztosítónak bejelenteni.

(4) Ha - akár a (2), akár a (3) bekezdés alapján - rendőri intézkedés válik szükségessé, a rendőri intézkedés megtörténtéig a vezetőnek szeszes italt fogyasztania tilos.

(5) Személysérülést okozó baleset, illetőleg jármű kigyulladása esetében a balesettel nem érintett járművek vezetői is kötelesek a tőlük elvárható segítséget nyújtani. Tűzoltókészülékkel ellátott jármű vezetője a készüléket a kigyulladt jármű oltásához köteles rendelkezésre bocsátani.

(6) A forgalom zavartalanságát - a lehetőséghez képest - baleset bekövetkezése esetén is biztosítani kell.

(7) A baleset folytán megsérült jármű közlekedésére, kivilágítására és vontatására az 56. § (2)-(7) bekezdésének, valamint az 57. §-nak a rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell.

BH1992. 570. A cserbenhagyás vétsége megvalósul, ha személyeket érintő közlekedési baleset következett be és a járművek esetleges sérülése folytán az emberi életet, testi épséget közvetlenül fenyegető veszély miatt a jármű vezetője a segítségnyújtás szükségességéről való meggyőződés végett a megállási és tájékozódási kötelezettséget mulasztja el [Btk. 190. § KRESZ 58. § (1) bek.].

BH1981. 437. Segítségnyújtás elmulasztásának a veszélyhelyzetet előidéző által elkövetett büntette esetén helye van a járművezetéstől eltiltás kiszabásának, minthogy a járművezetésre vonatkozó rendelkezések kötelezően írják elő az azonnali megállási, segítségnyújtási, illetőleg általában a káros következmények elhárítására vonatkozó kötelezettséget [Btk. 58. § (1) bek., 172. § (3) bek., KRESZ 58. § (1) bek.].

A járművek eltávolítása

59. § (1) A rendőrhatóság - az üzemben tartó értesítése mellett és költségére - elszállítással eltávolíthatja azt a járművet, amely

a) a 15. § (9) bekezdés 63/b. ábra szerinti kiegészítő táblával ellátott megállást vagy várakozást tiltó jelzőtábla hatálya alá eső területen szabálytalanul várakozik,

b) a 37. § (4) bekezdésében, továbbá a 40. § (1)-(3) és (5), valamint a (8) bekezdésének b), illetőleg c) pontjában meghatározott megállási tilalom megszegésével, illetőleg a rendelkezésekben meghatározott megállási feltételek figyelmen kívül hagyásával szabálytalanul várakozik,

c) kijelölt rakodóhelyen szabálytalanul tartózkodik,

d) a mozgáskorlátozottak gépkocsijai részére fenntartott jelzőtáblával (115. és 115/a. ábra) vagy útburkolati jellel megjelölt várakozóhelyen jogosulatlanul várakozik,

e) kerékpárúton várakozik.

A jármű elszállítására - a rendőrhatóság értesítése mellett - a közlekedési hatóság, illetőleg az út kezelője is jogosult.

(2) Közveszély vagy elemi csapás elhárítása, illetőleg az ebből származó kár csökkentése érdekében, valamint a közút különleges igénybevétele esetében a rendőrhatóság felhívhatja az üzemben tartót a jármű eltávolítására. Ha az üzemben tartó a kellő időben közölt felhívásnak nem tesz eleget, a rendőrhatóság a járművet az üzemben tartó költségére eltávolíttathatja. Ha az üzemben tartó a jármű eltávolítására előzetesen nem hívható fel, a rendőrhatóság a járművet saját költségére távolíttathatja el; az üzemben tartót a jármű eltávolításáról ilyen esetben is értesíteni kell. A járművet a tűzoltóság is eltávolíthatja; erről azonban a rendőrhatóságot is értesítenie kell. E bekezdés rendelkezéseit kell alkalmazni a baleset folytán megsérült és elhagyott járművek eltávolítására is.

(3) Hatósági jelzéssel nem rendelkező azt a járművet, amely a közúti forgalomban csak ilyen jelzéssel vehet részt, főútvonalon egyáltalán nem, mellékútvonalon pedig - közterület-használati engedély nélkül - legfeljebb 30 napig szabad tárolni. Az úton e rendelkezések megszegésével tárolt járművet a rendőrhatóság vagy a közút kezelője - a tulajdonos költségére - eltávolíthatja.

V. RÉSZ

Vegyes rendelkezések

A járművet javító műhelyre vonatkozó rendelkezések

60. § (1) A jármű biztonsági berendezéseinek javítását, karbantartását, illetőleg ellenőrzését végző vállalat (szövetkezet, kisiparos stb.) felelős azért, hogy a javítást, a karbantartást, illetőleg az ellenőrzést szabályszerűen elvégezték.

(2) A javítást végző vállalat (szövetkezet, kisiparos stb.) köteles a rendőrhatóságnak haladéktalanul bejelenteni a tudomására jutott olyan járműrongálódást, amelyről alaposan feltehető, hogy személysérüléssel járó baleset folytán keletkezett.

BH1977. 89. A balra kanyarodás megkezdése - a felezővonal átlépése - előtt a gépkocsi vezetője köteles meggyőződni arról, hogy járművének előzését balról nem kezdték-e meg. [1961. évi V. törvény 194/A. §, KRESZ 31. § (6) bek, 60. § (1) bek.].

A járművek üzemben tartóira vonatkozó külön rendelkezések

61. § (1) A sebességíró műszerrel felszerelt gépjármű üzemben tartója köteles a sebességíró műszerben elhelyezett írólapokat megvizsgálni és sebességtúllépés esetében a vezetővel szemben eljárni. Az írólapokat 6 hónapig, ha pedig baleset következett be, a büntető, a szabálysértési, a polgári, illetőleg a fegyelmi eljárás jogerős befejezéséig meg kell őrizni és - felhívásra - az ellenőrzésre, illetőleg eljárásra jogosult hatóság rendelkezésére kell bocsátani.

(2) Az üzemben tartó köteles a sebességíró műszer meghibásodásának okait és körülményeit kivizsgálni és az annak eredményéhez képest szükséges intézkedéseket megtenni. A vizsgálati iratok megőrzésére az (1) bekezdés rendelkezései irányadók.

(3) Veszélyes anyagot szállító jármű üzembentartója köteles gondoskodni arról, hogy a jármű vezetője megfelelően képzett legyen (az adott szállításhoz megfelelő bizonyítvánnyal rendelkezzen), a szükséges tudnivalókat ismerje, és a jármű az előírt felszerelésekkel rendelkezzen.

(4) A 60. § (2) bekezdésében meghatározott bejelentési kötelezettség vonatkozik a járművet üzemben tartó közületi szervre is, tekintet nélkül arra, hogy a közületi szervnek van-e saját javító műhelye.

Állatok hajtása (vezetése)

62. § (1) Állatot szorosan az úttest szélén kell hajtani, illetőleg vezetni; ha azonban ez a forgalmat lényegesen akadályozná, az állattal a leállósávra, illetőleg az útpadkára kell lehúzódni.

 (2) Úton állatot olyan személy hajthat, illetőleg vezethet, aki az állatot irányítani képes, és meg tudja akadályozni azt, hogy az állat a személy- és a vagyonbiztonságot veszélyeztesse. Állatok csoportos hajtásához annyi hajtó szükséges, amennyi e feltételek teljesítéséhez elegendő.

(3) Vasúti átjárón állatokat csak kisebb - legfeljebb 10 állatból álló - csoportokban szabad áthajtani.

(4) Éjszaka és korlátozott látási viszonyok között az állat, illetőleg állatcsoport bal oldalán előre fehér vagy sárga fényt, hátra piros vagy sárga fényt adó, a járművek vezetői által kellő távolságból észlelhető lámpát kell vinni.

(5) Tilos

a) főútvonalon állatot hajtani, illetőleg vezetni, kivéve ha más út (útszakasz) nem áll rendelkezésre;

b) állati erővel vont jármű bal oldalához és más járműhöz állatot, valamint állati erővel vont jármű után kettőnél több állatot kötni;

c) állatot az úton őrizetlenül hagyni, kivéve ha oly módon megkötötték, hogy elindulni ne tudjon.

(6) Állatot az út közelében - magánterületen is - csak oly módon szabad tartani, hogy az útra ne juthasson.

(7) Az e §-ban foglalt rendelkezések - a (2) bekezdés első mondatát kivéve - nem vonatkoznak a kutyának pórázon való vezetésére; a kutyát pórázon vezető személyre a gyalogosokra vonatkozó rendelkezések az irányadók.

Az utak igénybevételével kapcsolatos egyéb szabályok

63. § (1) Aki a közutat vagy a közúti jelzést megrongálta, beszennyezte vagy a közútra a közlekedés biztonságát, zavartalanságát hátrányosan befolyásoló tárgyat juttatott, köteles a keletkező veszély elhárításáról gondoskodni, illetőleg ameddig az nem lehetséges, a veszélyről a közlekedés többi résztvevőjét tájékoztatni.

(2) Földútról szilárd burkolatú útra való ráhajtás előtt a járműről a rátapadt sarat - amely a szilárd burkolatú utat beszennyezheti - el kell távolítani.

(3) Tilos az úton olyan tárgyat csúsztatni, illetőleg vontatni, amely ezáltal az utat megrongálhatja.

VI. RÉSZ

Záró rendelkezések

Hatálybalépés

64. § (1) Ez a rendelet - a (2) bekezdésben említett kivétellel - az 1976. évi január hó 1. napján lép hatályba; egyidejűleg a közúti közlekedés szabályairól szóló 2/1962. (IX. 29.) BM-KPM együttes rendelet, valamint az ennek módosítása, illetőleg kiegészítése tárgyában kiadott 1/1965. (I. 9.) BM-KPM együttes rendelet, 1/1966. (VI. 24.) BM-KPM együttes rendelet, 1/1967. (II. 9.) BM-KPM együttes rendelet, 3/1968. (V. 26.) BM-KPM együttes rendelet, 1/1971. (I. 29.) BM-KPM együttes rendelet, 2/1971. (VII. 1.) BM-KPM együttes rendelet és 5/1974. (XI. 12.) BM-KPM együttes rendelet hatályukat vesztik.

(2)

A járművekre vonatkozó átmeneti rendelkezések

65. § (1)

(2) Ahol korábbi jogszabály - a közúti közlekedéssel kapcsolatban - munkagépet (önjáró munkagépet) említ, ezen lassú járművet kell érteni.

A közúti jelzésekre vonatkozó átmeneti rendelkezések

66. § (1)

(2) A villamos-, a trolibusz- és az autóbuszmegállóhely jelzésére korábban alkalmazott táblák - kicserélésükig - továbbra is érvényesek.

1. számú függelék az 1/1975. (II. 5.) KPM-BM együttes rendelethez

A rendeletben használt egyes fogalmak meghatározása a következő:

I. Az úttal kapcsolatos fogalmak

a) Út: a gyalogosok és a közúti járművek közlekedésére szolgáló közterület (közút), illetőleg magánterület (közforgalom elől el nem zárt magánút).

b) Járda: az útnak a gyalogosok közlekedésére szolgáló - az úttesttől szintkülönbséggel, kiemelt szegéllyel, vagy más látható módon elhatárolt - része; a gyalogút azonban nem járda.

c) Úttest: az útnak a közúti járművek közlekedésére szolgáló része.

d) A menetirány szerinti jobb oldal: az úttestnek az a része, amely - a menetirányt tekintve - az úttest útburkolati jellel megjelölt vagy képzeletbeli felezővonalától jobb oldalra esik. Egyirányú forgalmú úton és körfogalmú úton az úttest, továbbá osztottpályás úton a menetirányt tekintve jobb oldalra eső úttest teljes szélességében menetirány szerinti jobb oldalnak tekintendő.

e) Forgalmi sáv: az úttestnek egy gépkocsisor biztonságos közlekedésére elegendő szélességű - akár útburkolati jellel megjelölt, akár meg nem jelölt - része.

f) Leállósáv: az útnak az úttesttel azonos szintben levő, attól útburkolati jellel elválasztott és útburkolattal ellátott része.

f/1. Kerékpársáv: az úttesten útburkolati jellel kijelölt - kerékpárosok egyirányú közlekedésére szolgáló - különleges forgalmi sáv.

g) Útpadka: az útnak az úttest mellett levő, útburkolattal el nem látott része.

h) Kerékpárút: jelzőtáblával kerékpárútként megjelölt út.

i) Járdasziget: az útnak az úttesten levő, attól kiemelt szegéllyel elválasztott és körülhatárolt - a járműforgalom elől elzárt, a gyalogosok védelmére vagy a járműforgalom irányítására szolgáló - része.

j) Osztottpályás út: olyan út, amelynek a két forgalmi irány céljára - egymástól járdaszigettel, növényzettel, zárt villamospályával vagy más hasonló módon elválasztott - két külön úttestje van.

k) Útkereszteződés: két vagy több útnak azonos szintben való kereszteződése, egymásba torkollása, illetőleg elágazása.

l) Autópálya: jelzőtáblával autópályaként megjelölt osztottpályás út.

m) Autóút: jelzőtáblával autóútként megjelölt út.

n) Főútvonal: jelzőtáblával főútvonalként megjelölt út.

o) Gyalogút: jelzőtáblával gyalogútként megjelölt út, illetőleg olyan út, amely kizárólag a gyalogosok közlekedésére szolgál és az úttesttől tartós fizikai akadály (árok, korlát, kerítés, sövény, stb.) vagy két méternél nagyobb távolság választja el.

p) Útzár: a közútnak, rendőrségi ellenőrzés céljából, a járművek továbbhaladását akadályozó eszközökkel történő lezárása.

r) Biztosított vasúti átjáró: a közúti járművek forgalmát teljes sorompó; teljes sorompó és piros fényt adó kiegészítő berendezés; hangjelző berendezés; fénysorompó; félsorompóval kiegészített fénysorompó; jelzőőr szabályozza.

s) Biztosítatlan vasúti átjáró: a közúti járművek forgalmát az r) pontban meghatározott berendezések vagy jelzőőr nem szabályozza.

sz)

t) Szilárd burkolatú út: olyan út, amelynek úttestje szabályosan lerakott kő vagy műkő, továbbá beton vagy aszfalt burkolattal rendelkezik.

II. A közúti járművekkel kapcsolatos fogalmak

a) Jármű: közúti szállító- vagy vontató eszköz, ideértve az önjáró vagy vontatott munkagépet is. A mozgáskorlátozottak közlekedésére szolgáló, emberi erővel tolt vagy hajtott kerekes szék és a gépi meghajtású kerekes szék - ha sík úton önerejéből 10 km/óra sebességnél gyorsabban haladni nem képes, továbbá a gyermekkocsi és a talicska - azonban nem minősül járműnek. Az ilyen eszközökkel közlekedő személyek gyalogosoknak minősülnek.

b) Gépjármű: olyan jármű, amelyet beépített erőgép hajt. A mezőgazdasági vontató, a lassú jármű, a segédmotoros kerékpár és a villamos azonban nem minősül gépjárműnek.

c) Gépkocsi: olyan gépjármű, melynek négy vagy több kereke van; a négy kerekű motorkerékpár azonban nem gépkocsi.

d) Személygépkocsi: személyszállítás céljára készült olyan gépkocsi, amelyben - a vezető ülését is beleértve - legfeljebb 9 állandó ülőhely van.

e) Autóbusz: személyszállítás céljára készült, elektromos felsővezetékhez nem kötött olyan gépkocsi, amelyben - a vezető ülését is beleértve - kilencnél több állandó ülőhely van.

f) Trolibusz: elektromos felsővezetékhez kötött gépkocsi.

g) Vontató: pótkocsi vontatására készült, rakfelület nélküli gépkocsi.

h) Nyerges vontató: olyan vontató, amely a rajta levő nyeregszerkezet útján a vontatott félpótkocsi súlyának jelentős részét átveszi.

i) Tehergépkocsi: a személygépkocsit, az autóbuszt, a trolibuszt és a vontatót kivéve minden gépkocsi.

j) Motorkerékpár: olyan gépjármű, amelynek két vagy három kereke van és a tervezési legnagyobb sebessége 45 km/óránál nagyobb, továbbá olyan négy kerekű gépjármű, amelynek saját tömege legfeljebb 550 kg és motorteljesítménye nem haladja meg a 15 kW-ot.

k) Motoros tricikli: olyan motorkerékpár, amelynek szimmetrikus elhelyezésű három kereke van.

l) Mezőgazdasági vontató: kerekes vagy lánctalpas kialakítású, legalább két tengellyel rendelkező, pótkocsi vontatására és/vagy mezőgazdasági, erdészeti feladatú berendezések, gépek vontatására, hordozására, tolására, működtetésére alkalmas, 25 km/óra sebességnél gyorsabban haladni képes jármű, mely teher- és személyszállításra is alkalmas lehet.

m) Lassú jármű: olyan jármű, amelyet beépített erőgép hajt és sík úton önerejéből 25 km/óra sebességnél gyorsabban haladni nem képes.

n) Pótkocsi: olyan jármű, amely gépjárművel, mezőgazdasági vontatóval vagy lassú járművel történő vontatásra készült. A legfeljebb 750 kilogramm megengedett legnagyobb össztömegű pótkocsi: könnyű pótkocsi, az ennél nagyobb össztömegű pótkocsi: nehéz pótkocsi.

o) Félpótkocsi: olyan pótkocsi, amely a vontató nyeregszerkezetére támaszkodik úgy, hogy súlyának jelentős részét a vontató veszi át.

p) Járműszerelvény: gépjárműből, mezőgazdasági vontatóból vagy lassú járműből és hozzákapcsolt pótkocsiból (egyéb vontatmányból) álló, a forgalomban egy vezetővel, egységként résztvevő járműkombináció.

r) Segédmotoros kerékpár: olyan két-, három- vagy négykerekű jármű, amelyet 50 cm3-t meg nem haladó lökettérfogatú belső égésű motor vagy legfeljebb 4 kW teljesítményű egyéb motor hajt, tervezési végsebessége a 45 km/óránál nem nagyobb és saját tömege legfeljebb 350 kg.

r/1. Kerékpár: olyan két- vagy háromkerekű jármű, amelyet egy vagy két személy emberi ereje, illetőleg legfeljebb 300 W teljesítményű motor hajt. A kerékpáron egy 10 éven aluli gyermek szállítására alkalmas pótülés, illetve kerékpár utánfutó vontatására alkalmas berendezés helyezhető el.

s) Villamos: olyan jármű, amely az úttestbe épített, vasúti pályaként meg nem jelölt sínpályán való közlekedésre szolgál.

sz) Veszélyes anyagot szállító jármű: olyan jármű, amelyet elején és hátulján narancssárga alapszínű, felirat nélküli vagy felirattal ellátott táblával jelöltek meg (162. és 163. ábra).

162. ábra

163. ábra

t) Sajáttömeg: üzemanyaggal feltöltött és a szükséges tartozékokkal (szerszám, pótkerék stb.) ellátott üres jármű tömege.

u) Össztömeg: a jármű saját tömegének, valamint a rajta levő személyeknek, rakománynak és egyéb tárgyaknak az együttes tömege.

v) Megengedett legnagyobb össztömeg: az illetékes hatóság által meghatározott az a tömeg, amelyet a jármű össztömege nem haladhat meg.

z) Tengelyterhelés: a jármű egy-egy tengelyén levő kerekek által a vízszintes talajra átvitt súly.

III. A közúti forgalommal kapcsolatos fogalmak

a) Vezető: az a személy, aki az úton járművet vezet, vagy állatot hajt (vezet). A segédmotoros kerékpárt és a kerékpárt toló személy nem minősül vezetőnek. A gépkocsivezetés oktatása és az azt követő gyakorlati vizsga során vezetőnek az oktató minősül.

b) Elsőbbség: továbbhaladási jog a közlekedés más résztvevőjével szemben. Azt a járművet, amelynek elsőbbsége van, az elsőbbségadásra kötelezett nem kényszerítheti haladási irányának vagy sebességének hirtelen megváltoztatására. Azt a gyalogost, akinek elsőbbsége van, az elsőbbségre kötelezett nem akadályozhatja és nem zavarhatja áthaladásában.

c) Előzés: járművel az úttesten azonos irányban haladó jármű melletti elhaladás. Párhuzamos közlekedés esetében a különböző forgalmi sávokban folyamatosan haladó járművek egymás melletti elhaladása nem minősül előzésnek.

d) Megállás: járművel a be- és a kiszálláshoz, vagy a folyamatos fel- és lerakáshoz szükséges ideig, illetőleg - ha a vezető a járműnél marad - egyéb okból legfeljebb 5 percig történő egy helyben tartózkodás.

e) Várakozás: járművel a megállásnál hosszabb ideig történő egyhelyben tartózkodás.

f) Lakott terület: a lakott terület kezdetét és végét jelző táblák közé eső terület.

g) Éjszaka: az esti szürkület kezdetétől a reggeli szürkület megszűnéséig terjedő időszak.

h) Korlátozott látási viszonyok: az átlagos látási viszonyoknak felhősödés, köd, eső, hóesés, porfelhő vagy más ok miatt előállt jelentősebb korlátozottsága.

i) Mobil rádiótelefon: a közcélú mobil rádiótelefon szolgáltatás igénybevételére alkalmas készülék (végberendezés).

j) Biztonsági gyermekülés: külön jogszabályban meghatározott követelményeket kielégítő, a gépkocsiban megfelelő módon elhelyezhető, a gyermek biztonságos rögzítésére szolgáló berendezés.

2. számú függelék az 1/1975. (II. 5.) KPM-BM együttes rendelethez

I.

Az út mellett vagy közelében levő egyes létesítményekről tájékoztatást adó jelzőtáblák:

a) "Elsősegélyhely" (1. ábra)

b) "Kórház" (2. ábra)

1. ábra

2. ábra

c) "Műszaki segélyhely" (3. ábra)

d) "Távbeszélő állomás" (4. ábra)

3. ábra

4. ábra

e) "Üzemanyagtöltő állomás" (5. ábra)

5. ábra

f) "Idegenforgalmi tájékoztatás" (6. és 7. ábra)

6. ábra

7. ábra

g) "Rendőrség" (8. ábra)

h) "Étterem" (9. ábra)

8. ábra

9. ábra

i) "Büfé" (10. ábra)

j) "Iható víz" (11. ábra)

10. ábra

11. ábra

k) "Nyilvános illemhely" (12. ábra)

l) "Szálloda, motel" (13. ábra)

12. ábra

13. ábra

m) "Bérelhető faház" (14. ábra)

n) "Táborozásra, illetőleg lakókocsik részére kijelölt hely" (15-17. ábra)

14. ábra

15. ábra

16. ábra

17. ábra

o) "Múzeum" (18. ábra)

p) "Műemlék épület" (19. ábra)

18. ábra

19. ábra

q) "Műemlék templom" (20. ábra)

r) "Műemlék vár; várrom" (21. ábra)

20. ábra

21. ábra

s) "Vasútállomás" (22. ábra)

sz) "Hajóállomás" (23. ábra)

22. ábra

23. ábra

t) "Repülőtér" (24. ábra)

u) "Komp vagy nyitható híd" (25. ábra)

24. ábra

25. ábra

v) "Parkolj és utazz" (26. ábra)

w) "Arborétum, nemzeti park" (27. ábra)

26. ábra

27. ábra

x) "Jelzett turista út; erdei tornapálya" (28. ábra)

y) "Sípálya" (29. ábra)

28. ábra

29. ábra

z) "Fürdőhely" (30. ábra)

zs) "Lovaglás" (31. ábra)

zs) (1) "Ólommentes benzint is árusító üzemanyagtöltő állomás" (32. ábra)

30. ábra

31. ábra

32. ábra

zs/2. Az úton erre illetékes hatóság ellenőrzést végez (33. ábra).

33. ábra

zs/3. Ólommentes benzint és autógázt is árusító üzemanyagtöltő állomás (34. ábra).

34. ábra

BH1978. 487. A fuvarozónak - a rakomány megvizsgálásának eredményeként - nemcsak figyelmeztetnie kell a feladót a rakományigazítás szükségességére, hanem azt az eset körülményeihez képest helyette el is kell végeznie [26/1960. (V. 21.) Korm. sz. r-tel közzétett Gépjármű Fuvarozási Szabályzat (GFSZ) 67. § (1) és (2) bek., 80. § (3), (4) és (5) bek., 1/1975. (II. 5.) KPM-BM sz. r. (KRESZ) 67. § (2) bek. d) pont, Ptk. 345. § (3) bek.].